Az Akvárium Klubban ült le egymással beszélgetni három, a magyar könnyűzenei életet alaposan ismerő szakértő – Póka Egon zenész, zenepedagógus, Tóth Tibor menedzser, a Sziget Kulturális Menedzseriroda munkatársa és Szabó Áron „Vasaló” zenész, az Artisjus vezetőségének tagja – a terület állami támogatásának mikéntjéről.
A beszélgetőpartnerek között sajnos abban a kérdésben volt a legteljesebb véleményazonosság, hogy rendkívül rossz helyzetben vannak a magyar zenészek. Pápay György, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója példaként hozta fel a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége legutolsó jelentését, mely arról árulkodik, hogy 2013-ban lényegében egyharmaddal csökkent az eladott hanghordózók száma, és ezt a drasztikus bevételkiesést nem képesek ellensúlyozni az egyébként látványosan növekedő, digitális zenekereskedelemből származó bevételek sem.
A beszélgetőpartnerek között sajnos abban a kérdésben volt a legteljesebb véleményazonosság, hogy rendkívül rossz helyzetben vannak a magyar zenészek. Pápay György, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója példaként hozta fel a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége legutolsó jelentését, mely arról árulkodik, hogy 2013-ban lényegében egyharmaddal csökkent az eladott hanghordózók száma, és ezt a drasztikus bevételkiesést nem képesek ellensúlyozni az egyébként látványosan növekedő, digitális zenekereskedelemből származó bevételek sem.
Rémisztő honoráriumok
Póka Egon emlékeztetett: mára lényegében teljesen megszűnt a lemezeladás, és ijesztően csökkent a koncertek száma is, amiért mindenekelőtt a média tehető felelőssé, ugyanis teljesen kiszorultak az olyan élőzenét népszerűsítő programok, mint a Nagy-szín-pad című műsor volt például. Tanítványai rémisztő esetekről számolnak be a honoráriumokat illetően, az egyik legfelkapottabb budapesti sétálóutcában akad olyan szórakozóhely, ahol két zenész együtt alig kétezer forintot kap az esti fellépésért.
A Szabó Áron által ismertetett adatok is lehangolók: a szerzői jogdíjakból befolyó összegek alapján nagyjából száz zenész él a magyar átlagbér felett, további százötven közelíti meg ezt a jövedelemhatárt, viszont összesen nagyjából nyolcezer érintett szerzőről beszélhetünk.
Cseh Tamás Program több szempontból is hatékony gyógyírt kínálhat majd a problémák hosszú távú kezelésére. A kis vidéki klubok támogatása például több szempontból is jótékonyan hathat a zenei életre – értettek egyet a beszélgetés résztvevői. Egyfelől fehéríti a gazdaságot, hiszen a támogatás miatt el kell számolni, számlát kell adni, másfelől a zenekaroknak nem kell kigazdálkodni a bérleti díjat egy-egy vidéki koncert alkalmából.
Pályakezdők, klubok előnyben
Abban is véleményazonosság alakult ki az este folyamán, hogy a legfontosabb a zenei produkciókat népszerűsítő médiafelületek erősítése lenne. Póka Egon arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos a különböző művészeti – filmes, képzőművészeti, táncos és zenei – képzésben résztvevő fiatalok közötti együttműködést erősíteni. Szabó hozzátette ehhez, hogy a zenei menedzsment is kiemelt kérdés, hiszen az esetleges külföldi megmérettetés küszöbéig eljutó fiatal zenekarok olyan kihívásokkal találhatják szembe magukat, amire nincsenek felkészülve.
Idén négyszázmillió forinttal indul a könnyűzenei műfajnak létrehozott hároméves program – a döntést májusban jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A program többek között kiemelten kíván foglalkozni a pályakezdő zenekarokkal, a klubok támogatásával, egyúttal a magyar rockzene történeti értékeinek megfelelő dokumentálása is a kiemelt célok között szerepel.
