A könyvhét Supka Géza javaslata alapján jött létre 1929-ben. Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az esemény keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az ünnepi könyvhét az egész magyarság ünnepe, amit mutat az is, hogy a rendezvényt az egyik évben egy hazai, a következőben pedig egy határon túli magyar író nyitja meg. Az idén az országos programot Szegeden Végel László író nyitja meg, míg a budapesti rendezvények kezdetén Spiró György író mond beszédet.
Az országos programok mintegy 80 települést érintenek. Debrecenben az idei díszvendég Esterházy Péter, akinek negyven éve a cívisvárosban kiadott Alföldben jelent meg először írása. Kecskeméten mások mellett Závada Pál és Dés Mihály kerül a középpontba, Nyíregyházán harminc költő és író, valamint könyvcsereakció, könyvtárbusz és színes gyermekprogramok várják a közönséget. Miskolcon Iancu Laurával és Jókai Annával találkozhatnak az érdeklődők, Szeged díszvendége idén Bereményi Géza lesz. A budapesti programok jelentős részének a Vörösmarty tér ad otthont, de a Liszt Ferenc téren, a Fehérvári út, a Nyugati téren és számos egyéb helyszínen találkozhatunk könyves rendezvényekkel. A fővárosban minden új kötettel jelentkező szerző megfordul, a Vörösmarty téri színpadon péntek tíz órától hétfő délutánig tartanak a programok. Szombat este az Könyvek Éjszakája várja a közönséget.
Ha valaki az összes új kötetet megvenni kívánja, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a 335 friss kiadvány közel egymillió forintba kerül. Az anyagi csődöt elkerülendő, következzen egy rövid válogatás a teljesség igénye nélkül, amely irányt mutathat a könyvek erdejében.
Ahogy a dráma szinte teljesen eltűnt a hazai kínálatból, úgy erősödik évről évre a magyar líra. Nem utolsósorban a fiataloknak köszönhetően. Fehér Renátó első kötete (Garázsmenet) mellett Tóth Kinga All Machine című könyve is izgalmasnak ígérkezik. Nem beszélve a negyedévenként megjelenő Slam.Pont bemutatkozó számáról, amely az utóbbi évek sikerműfaja, a slam poetry legfontosabb alkotóit mutatja be. A középső generáció alkotói is szép számban képviseltetik magukat, mások mellett Kiss Judit Ágnes Négyszög, és Szabó T. Anna Kerített tér című kötetei is figyelmet érdemelnek. Térey János verses novellákkal jelentkezik (Átkelés Budapesten), ez önmagában esemény. Ahogy a „mesterek” korosztályának kötetei is: Aczél Géza (szino) líra – torzószótár; Bertók László Ott mi van?; Buda Ferenc Míg élsz; Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás; Markó Béla Fűszál a sziklán – 99 haiku és Oláh János Közel című könyveire érdemes figyelni.
Remek könyvek érkeznek az ismeretterjesztés, vagy jobb híján: minden egyéb frontján is. Böjte Csaba kötetétől (A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény) Csányi Vilmos Ironikus etológiáján, és Jankovics Marcell Lékiratok című életrajzán át Gárdonyi Géza végre megfejtett titkos naplójáig (A természet kalendáriuma). És ne feledkezzünk el Sárközi Mátyás Túl az ezrediken című, 55 év írásait összefogó kötetéről sem. A 100. évfordulón az első világégés előzményeit taglalja Gerő András (Merénylettől hadüzenetig), és a Magyar Napló Kiadó Irodalmi Magazinjának új számát is az első világháborúnak szentelik.
Ungváry Krisztián pedig a XX. század feltáratlan fejezeteit mutatja be (Tettesek vagy áldozatok?). Dávid Katalin művészettörténész emlékirataiban a vészkorszakot idézi fel, Bánffy Katalin grófnő pedig édesapja, Bánffy Miklós és családja világháború alatt hányattatásait. Nemes-Nagy Ágnesnek útirajzai jelennek meg, Márai Sándortól pedig – most először – a Szabad Európa Rádiónak írott jegyzetei. Az első kötet a Fedőneve: Ulysses I. címet kapta. Figyelmet érdemel a posztumusz kötetek közül Tamási Áron Bölcső a hegyek között című kötete. Ez a címe annak a soha meg nem jelent verses epikai műnek, amelyet 1949-ben írt Tamási. A szerkesztők a jól ismert Tamási-művet, a Bölcső és Bagolyt is belevették a kötetbe, és azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, miért maradt kiadatlanul a Bölcső a hegyek között.
A gyermek- és ifjúsági könyvekre sem panaszkodhatunk idén. A teljesség igénye nélkül Finy Petra (Kettő), Kollár Árpád (Milyen madár), Tallér Edina (Most akkor járunk?) és Lackfi János (Paradicsomleves betűtésztával) köteteiben biztosan nem csalódunk. A legkisebbeknek természetesen lesz új Bogyó és Babóca, A kuflik és a nagy eső, a nagyobbaknak Böszörményi Gyula Lúzer Rádiójának újabb kötete. Az öreg kút meséi címmel különleges mesekönyv jelenik meg, amit csaknem száz kisiskolás írt. Gévai Csilla pedig tovább utazik a városban: az Amíg zötyögünk izgalmas útikalauz kicsiknek és nagyoknak.
Szokás szerint megjelennek az éves vers- és prózaantológiák, újdonság viszont Az együtt jobb! – Nemzetiségi irodalmak Magyarországon című antológia a Kráter Műhely gondozásában, amely tizenhárom nemzetiség szépirodalmi alkotásaiból válogat.
Az egyik legérdekesebb világirodalmi csemege lehet Mario Vargas Llosa esszékötete, A látványcivilizáció. A szerző őszre tervezett budapesti látogatására is gondolt ezzel a kötettel az Európa Könyvkiadó. A magyar prózakínálatból kiemelkedik Rakovszky Zsuzsa új nagyregénye, a Szilánkok. Esterházy Péternek, aki a debreceni könyvhéten lesz díszvendég, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című kötete jelenik meg. A könyv a kiszolgáltatottság regénye, az író családjának ötvenes évekbeli kitelepítéséről szól. Új regénye jelent meg Egressy Zoltánnak az Európa Könyvkiadónál, a Százezer eperfa. Doncsev Toso író, most a szófiai magyar kulturális intézet igazgatója a Napkút Kiadónál jelentetett meg új elbeszélés-, vers- és esszékötetet, az Egy bolgár vallomásait.
Szerdától vasárnapig irodalmi túladagolásra készül a Margó Irodalmi Fesztivál. Az idén már negyedik alkalommal megrendezett, az Ünnepi Könyvhéttel párhuzamosan futó könyves esemény a Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM) indul hódító útjára, amely során Esterházy Péter, Rakovszky Zsuzsa, Bereményi Géza, Csabai László, Takács Zsuzsa, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Kun Árpád, Fehér Renátó, Kötter Tamás, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Finy Petra, Kiss Noémi, Hankiss Elemér, Jelenits István, Lackfi János, Háy János, a nemzetköziség jegyében egy külföldi vendég, Tore Renberg, valamint slammerek, zenészek és számtalan rendhagyó program várja a közönséget.
A Margó Fesztivál központi eseménye idén is az Irodalom Éjszakája: az irodalmi kalandtúrát Esterházy Péter nyitja meg szombat este hatkor, s 21 író 7 rendhagyó és népszerű helyszínen mutatja be művét. Az este folyamán mindenki felfedezheti Budapest ismeretlen arcát, a helyszínek között vándorolva kedves alkotókkal találkozhat, illetve olyan művekkel ismerkedhet meg, amelyekről talán még sosem hallott.
Az idei fesztiválon mutatkozik be az utóbbi években sikert sikerre halmozó slam poetry első könyv-formában kiadott összefoglalója, a negyedévenként megjelenő Slam.Pont első kötete. A periodikát csütörtök este, a világbajnokság nyitómeccse előtt mutatják be maguk a főszereplők a slammerek.
Az irodalom partnereként a zene is fontos szerepet kap a Margón, így például Lackfi János versei Lovasi András interpretálásában hangzanak el, Háy János és Beck Zoltán szépirodalom és a popkultúra határbontására készül, a 2 Dés a 2 Grecsó az irodalom, a zene és a tánc találkozását mutatja be a közönségnek, de ott lehetünk Kollár-Klemencz László Erdős Virág verseit megéneklő koncertjén is.
Az események online is követhetők: http://www.ustream.tv/margofeszt.
A programokról, fellépőkről, helyszínekről további információt a http://www.margofeszt.hu/ oldalon találnak.
