Tavaly és idén februárban volt nálunk is egy olyan film a mozikban, amelyben egy halálosan beteg fiatal lány szerelmes lesz, bár mindent elkövet annak érdekében, hogy elszigetelt maradjon. A Most jó és a Téli mese tematikája persze nem új keletű, így a Csillagainkban a hiba esetében a fő kérdés, hogy a kiválasztott fiatalok mennyire vonzók az azonos korú célközönség számára, és mennyire riasztó, hogy mégiscsak melodrámakeretbe – értsd: a halálos betegség visszavonhatatlan, így a hepiend nem lehetséges – helyeződik a tiniszerelem. A változást azt eddigi történetekhez képest a beteg–egészséges felállás helyett a beteg–beteg felállás jelenti a fiatal rendező, Josh Boone filmjében.
Demóna (12)
A Disney a képregény-adaptációk mellett nagyüzemben ráállni látszik az ismert mesetörténetek (újra)feldolgozására is. A 3D-vel és bombasztikus marketingkampányokkal megspékelt látványfilmekre egyelőre vevő a közönség, és még ha vékony is a történet, a vizuális orgiák egyelőre repítik a toplisták élére az újabb és újabb kasszasikereket. A mostani Csipkerózsika-adaptációban például Angelina Jolie a titkos fegyver, az ő Demóna-alakítására van felhúzva az egész történet. Amerikában már nagyot robbant, most Magyarországon a sor: 2D-ben és 3D-ben is átokkal és kőszívvel támad a legújabb Disney-fantasy, amelyben azért Csipkerózsika is megjelenik.
Fekete leves (16)
Állami támogatás nélkül készült független magyar film a Zuhanórepülés rendezőjétől egy adósságcsapdába kerülő pókeres dj-ről, aki jobb ötlet híján haverjaival egy páncélautó rakományával korrigálná anyagi tévelygését. Novák Erik drogos, káromkodós, Guy Ritchie-s, tarantinós történetében mások mellett Nagy Zsolt, Szabó Simon, Fátyol Hermina, Tóth Orsolya játssza a főbb szerepeket.
Nedves tájakon címmel hazánkban is megjelent az a provokatív(nak szánt) bestseller, amelyben túlzottan élénk fantáziájú és szexuálisan fűtött fiatal lány életébe, kusza gondolatvilágába kapunk betekintést. A Charlotte Roche regényéből készült német film csak fokozza az eklektikus hangulatot, amelyben még a túlzottnak minősített erotikus hajlam és ábrázolása sem lett annyira provokatív, mint amit francia és skandináv színekben már láthattunk a közelmúltban.
A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (16)
A világszerte nagy sikert aratott mű filmadaptációjában egy százéves ember koffernyi pénzzel útra kél, miközben megismerjük évszázadot átölelő kalandos életét mint robbantómester. A skandináv Forrest Gump Francisco Francóval, Harry Trumannel, Sztálinnal és Maóval találkozik. A skandináv minőségi filmgyártás legújabb állomásában Jonas Jonasson regényének adaptációja arra is bizonyosság, hogy nem mindig a véren keresztül vezet az út a sikerhez. Felix Herngren rendezése ugyanis a számtalan robbantás ellenére inkább családi szórakozás, amely képes új ízekkel szolgálni Tom Hanks után, bár ezúttal is kiderül, az élet egy doboz bonbon, és sosem tudhatod, mit veszel ki belőle.
A Szépség és a Szörnyeteg (12)
A Szépség és a Szörnyeteg ókori mítoszokkal és számítógépes trükkökkel frissített feldolgozásában a Szörnyeteg hatalmas kőszobrokkal küzd a betolakodók ellen, és nimfa feleségének meggyilkolásából fakadó átkát kell a Szépség szerelmével és csókjával megtörnie. Vincent Cassel és Léa Seydoux főszereplésével Christophe Gans készített látványos fantasyt a klasszikus meséből. A Farkasok szövetsége, a Silent Hill – A halott város és a Könnyező harcos direktora többéves munka után készített egy, Pressburger Imre munkásságát is megidéző, Disney ízlésétől eltérő feldolgozást A Szépség és a Szörnyetegből.
Mostanában Magyarországon is mozikba kerülnek a nagyszabású európai dokumentumfilmek, ami még akkor is elismerésre méltó forgalmazói erőfeszítés, ha ettől nem válik egyszeriben dokumentumfilm-fetisisztává a magyar moziba járó közönség. Ezúttal az Oscar-díjas Pingvinek vándorlása rendezőjének, Luc Jacquet-nek új dokumentumfilmjét csodálhatjuk meg az erdők világáról. Látványos képeken a fák és trópusi erdők világa – korhatár nélküli, családi köntösben.