„Tierney Clark élete számos olyan értéket hordozott, amelyeket szeretnénk megtartani és a jövő számára örökül hagyni” – mondta Szentes Tamás. A főpolgármester-helyettes a tábla felavatásakor hangsúlyozta: az építész elhivatott volt, szerette a szakmáját, és maximalista volt mind magával, mind munkatársaival szemben. A híd építésekor személyesen ellenőrizte a különböző beszállítók által gyártott elemek minőségét, és nagy hangsúlyt fektetett az építésben részt vevők kiválasztására is. „A legjobb minőséget akarta elérni, mert ő az örökkévalóságnak dolgozott.”
Gróf Széchenyi István kezdeményezésére William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján épült a 380 méter hosszú, háromnyílású híd, amelyet 1849. november 20-án avattak fel.
Az emléktábla állítását Váci Sándor (Alex Vaci), Londonban élő magyar mérnök kezdeményezte Csorba Lászlónál, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójánál és Ráday Mihálynál, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökénél. Javaslatában úgy fogalmazott: „Mivel Buda és Pest középkori elkülönültségéből valóban a Lánchíd teremtette meg a modern Budapestet, hasznos lenne, ha a budapesti városlakók, illetve a Budapestre érkező turisták többet tudhatnának meg erről a kiemelkedő 19. századi mérnökemberről, akit – bár nincsenek rokonságban – hasonló vezetékneve miatt sokszor összetévesztenek a Lánchíd kivitelezését vezető, majd Magyarországra települő másik Clarkkal, Adammel”
William Tierney Clark London egyik Temze-parti negyedében, Hammersmith-ben élt, és itt tervezte azt a lánchidat, amely ma is áll, és amely eredeti formájában annyira lenyűgözte Széchenyi István grófot, hogy ezért választotta Clarkot az első budapesti híd tervezőjének – olvasható a Budapesti Városvédő Egyesület oldalán.
A bronz relief hármas tagolású, középen a portréval, két szélén pedig a Lánchídra, illetve a tervezőre utaló rövid szöveggel. A táblát Kutas László szobrászművész készítette.
