Erre a dátumra időzítve tart történelmi emlékhelyavatással egybekötött Fáy András-emléknapot a Fáy Társasággal közösen július 24-én csütörtökön délelőtt tíz órától a Kálvin tér 7.-ben. A Ráday-gyűjteményt és a Kálvin téri református templomot mint emlékhelyet Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke avatja fel, s Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mond köszöntőt. Ezt követően megkoszorúzzák Fáy András sírját az altemplomban, majd emlékülésen idézik fel a „haza mindenesének” életét, munkásságát. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsát ki, amelyet a helyszínen mutatnak be.
S hogy miként kerül még a jegybank is az asztalra? Csak úgy, hogy az irodalmi-közéleti polihisztor az első magyar pénzintézet, a Takarékpénztár megszervezője és legelső igazgatója volt. Hasonló okból stílszerű a törvényhozás alelnökének szerepvállalása. Fáy András tudniillik eredeti, első tanult szakmájára nézve jogász, ügyvéd volt, még ha inkább vármegyei szolgálatba is állt. Ami a mára nézve példaadó lehet, az fantasztikus sokszínűsége. Valahogy mindent, amivel foglalkozott, áthatott a praktikum. Valóságos diszciplínacsokrot hozott egy platformra a tizenkilencedik század jolly jokere.
S hogy miként kerül még a jegybank is az asztalra? Csak úgy, hogy az irodalmi-közéleti polihisztor az első magyar pénzintézet, a Takarékpénztár megszervezője és legelső igazgatója volt. Hasonló okból stílszerű a törvényhozás alelnökének szerepvállalása. Fáy András tudniillik eredeti, első tanult szakmájára nézve jogász, ügyvéd volt, még ha inkább vármegyei szolgálatba is állt. Ami a mára nézve példaadó lehet, az fantasztikus sokszínűsége. Valahogy mindent, amivel foglalkozott, áthatott a praktikum. Valóságos diszciplínacsokrot hozott egy platformra a tizenkilencedik század jolly jokere.
Úgy igyekezett tanítani, a polgári létforma, a modern szabadelvű felfogás felé terelni az olvasókat, a nemzetet, hogy ne tűnjön didaktikus szájbarágásnak. Sikerült is neki. Ha úgy tetszik, ő volt az egyik első bestsellerszerző. Bármibe fogott, azzal sikert aratott, az emberek a városokban, vidéki udvarházak, ábrándos lányszobák mélyén egyaránt olvasták. És ő írt rendületlenül, mikor mit kellett, mi látszott praktikusnak, ésszerűnek – regényt, színdarabot, költeményt, mesegyűjteményt, aforizmákat – egyszóval mindent.
A publikumot még az sem zavarta, hogy néha kicsit darabosra sikeredett a mű. Talán azért nem, mert megérezték benne a töretlen tiszta szándékot, őszinteséget, vagyis a hitelességet. Meg azt, hogy a Fáy által felkínált szövegeknek valamiként gyakorlati haszna is van a magas színvonalú szórakoztatáson és az irodalmi műélvezeten kívül. Leghíresebb epikai műve, A Bélteky-ház mai füllel, szemmel kicsit ódon levegőjű, avíttas, ám ez volt az első valódi magyar társadalmi regény. Mikszáth Kálmán írta róla, hogy ha nincs Széchenyi István, akkor Fáy Andrásnak járna ki a legnagyobb magyar jelző. S ha nem Deák Ferenc lett volna a haza bölcse, szintén őt illetné a titulus.
Így viszont ő lehetett a nemzet mindenese, aki mindent alárendelt a haza polgárosodásának, s mindent vállalt az irodalom szervezésétől a színház-igazgatóságon keresztül a közgazdasági szakíróságig, politikai vitairatokig, közéleti küzdelmekig. Szokás érzékeltetni: Kossuth Lajos fellépése után már nem volt elég progresszív, haladó, Széchenyihez hasonlóan ő sem tudott elég vonzó perspektívát kínálni. Nem lehet véletlen azonban, hogy a szintén nem a hirtelen ötletektől vezérelt, látványos félmegoldások híve, Deák is igen nagyra becsülte. Beszédes, hogy Arany János írta a nekrológját. Mert lehet, hogy kora leelőzte egy idő után Fáy Andrást, ám ő korát előzte meg – a felelős, ma korszerű konzervatívként meghatározható gondolkodás terén.
