Elhunyt a Grammy-díjas dzsesszbőgős, Charlie Haden

Charlie Haden nagy szerepet játszott a dzsessz átformálásában és a dzsesszbőgő felvirágoztatásában.

Grund
2014. 07. 13. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 76 esztendős művész családja körében halt meg pénteken egy Los Angeles-i kórházban hosszú betegség után – közölte az ECM Recordsnál dolgozó Tina Pelikan.

Haden tinédzserként már családja countryzenekarával lépett fel, ám miután gyermekbénulás következtében énekhangja meggyengült, a bőgőzést választotta. 2010-ben a gyermekkori betegség utóhatásai miatt kellett visszavonulnia a nyilvános szerepléstől, de otthonában továbbra is zenélt. Pályafutása alatt nagyszerű zenészekkel játszott együtt nemcsak dzsesszt, hanem country- és világzenét is.

„Távol akarom tartani az embereket az őket nap mint nap körülvevő csúfságoktól és szomorúságtól, annyiukhoz akarom eljuttatni a szép, mély zenét, amennyiükhöz csak tudom” – fogalmazott egy tavalyi interjújában, mielőtt átvette volna Grammy-életműdíját.

A zenész 2012-ben az amerikai Nemzeti Művészeti Alapítványtól a Dzsessz mestere címet is elnyerte.

Az ötvenes-hatvanas években Coleman szabadon improvizáló kvartettje a free dzsessz egyik úttörője lett. „Akadtak, akik nem értették, mit csinálunk, és tartottak tőle, mert még sohasem hallottak ilyesmit, mi pedig megpróbáltuk a lehető legjobbat nyújtani” – mesélte Haden.

Néhány évvel a Coleman-kvartett 1961-es Free Jazz című lemezének megjelenése után Carla Bley zongoristával és zeneszerzővel megalakította a Liberation Music Orchestar együttest, amely az experimentális big band dzsessz mellett többek között a spanyol polgárháború dalait is játszotta.

1986-ban Haden hozta létre a Los Angeles-i székhelyű Quartett West együttest a szaxofonos Ernie Wattsszal és a zongorista Alan Broadbenttel, valamint a dobos Larance Marable-lel. Ez a kvartett jobban a fősodorba illő szólamokat játszott, amelyeket az 1940-es évek film noirjai ihlettek.

A dzsesszbőgős ugyanakkor hű maradt azokhoz a harmóniákhoz és melódiákhoz is, amelyeket gyerekként a countryzenével szívott magába. Úgy gondolta, hogy a countryt és a dzsesszt az köti össze, hogy mindkettő a szegények zenéje, mindkettő kötődik „a függetlenségért, az identitásért és az elismerését” való küzdelemhez.

Rambling Boy című, pár éve megjelent első countryalbumával gyökereihez tért vissza: azokat a dalokat játszotta, amelyeket a Carter Family és más hagyományos countryzenekarok adtak elő. A lemezt feleségével, fiával, hármas ikerlányaival és sógorával, a színész Jack Blackkel vette fel, de Elvis Costello, Vince Gill és Rosanne Cash is hallható a korongon.

Haden három albumáért is elnyerte a Grammy-díjat: először 1997-ben a Par Methenyvel készült Beyond Missouri Sky című lemezért, majd 201-ben a Nocturne című korongért, végül a Land of the Sun című válogatásért, amelyet Gonzalo Rubalcaba kubai zongoristával vett fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.