Az államtitkár elmondta: a kormány június 25-i ülésén határozott arról, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Hauszmann-tervet.
„Az a szándékunk, hogy széles körű tudományos és társadalmi vita kíséretében szülessen meg a budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosításáról szóló, illetve a rekonstrukciós irányokat megszabó koncepció” – fogalmazott.
L. Simon László beszámolt arról is: azt tervezik, hogy a Miniszterelnökség felköltözik a budai Várba, amely így ismét az állami reprezentáció fontos színhelyévé válik.
„Európában sok helyen jól működik az állami reprezentáció műemléki környezetben olyan módon, hogy az őrségváltások, zászlófelvonások a turizmus számára attrakciót jelentenek.”
A Nemzeti Táncszínház a Várból való kiköltözéséről szólva az államtitkár elárulta, hogy a teátrum új otthonát a Millenáris területén képzelik el, amiről az intézmény vezetésével folyamatos az egyeztetés.
„Egy biztos: az állam nemcsak ahhoz nyújt kiemelkedő támogatást, hogy a Nemzeti Táncszínház új helyre költözhessen, hanem hosszú távon a működési támogatásának emelését is tervezi” – árulta el.
L. Simon László elmondása szerint az örökségvédelem átalakításával kapcsolatban „nagyon komoly tervek és elvárások fogalmazódtak meg”.
– A kormány úgy gondolja, hogy felül kell vizsgálni a magyar műemlékállományt, meg kell kérdezni arról az ingatlantulajdonosokat, hogy a jelenlegi műemléki besorolás szerintük hozzájárul-e az épületek fenntartásához – tette hozzá.
„Azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük.
Sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket” – számolt be terveiről.
Az államtitkár hangsúlyozta: az örökségvédelem nem gyengül, csak a szemlélet változik.
„Mi a jobb, ha a jelenlegi örökségvédelmi szabályok betarthatatlansága miatt elpusztulnak a műemlékeink vagy ha adott esetben egy másfajta szabályozás mellett érdekeltté tesszük a tulajdonost a felújításban?\" – tette fel a kérdést.
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról szólva L. Simon László elmondta: nem valósult meg maradéktalanul a kormánynak az a korábbi célja, hogy azok gyorsabban és alacsonyabb költséggel történjenek.
„Valamit tennünk kell, hogy valóságos versenyhelyzet alakuljon ki a feltárásoknál. Azt vallom, hogy a területileg illetékes múzeumok hatókörét a gyűjtési kérdésben és a leletek feldolgozása, benntartása tekintetében nem szabad bántani, de meg kell oldanunk, hogy az ásatások sokkal gyorsabban valósuljanak meg, ahogyan azt is, hogy a feltárási árak ne szökjenek az égbe” – közölte.
Emlékezetes: az előző kormányciklusban többször is módosították hasonló indokokkal az örökségvédelmi törvényt – L. Simon közreműködésével –, minden szakmai tiltakozás ellenére.
Az akkori kulturális államtitkár, Szőcs Géza 2012 tavaszán egyébként úgy nyilatkozott: az örökségvédelmi szakma szempontjait a nemzetgazdasági érdekek alapján voltak kénytelenek felülírni.
L. Simon azt ígérte a távirati iroda munkatársának: minderről most a régész- és a múzeumi szakma véleményét is kikérik – éppúgy, mint az építőiparét.
Az általa benyújtott reklámtörvényről szólva L. Simon az új adónemből befolyó pénzről is beszélt: szerinte a kilencmilliárdos összegből akár a minőségi újságírást is lehetne támogatni.
„Szeretném, ha a kultúra, az oktatás, a média területén maradna ez a forrás, de konkrét javaslat még nem fogalmazódott meg.”
L. Simon László szólt az Eszterháza Központról is, amelyet elmondása szerint megerősítenek.
„A nagycenki Széchenyi-kastélyt és a fertőrákosi püspöki palotát is ez az intézmény fogja kezelni, így egy jelentős turisztikai vonzerőt nyújtó, nagy állami intézmény működik majd a térségben, amely versenyképes lesz a szomszédos ausztriai intézményekkel” – vélekedett.
