Földi Kinga, Pak Gi Szong és Joun Joung Szook textilművészek különleges ruhakölteményeit tekinthetik meg az érdeklődők a Koreai Kulturális Központban július 10-e és 25-e között.
A magyar és a két koreai tervező közös kiállításán a kapcsolódási pont a textilek közül a selyem és a természetes alapanyagok. Pak Gi Szong és Joun Joung Szook munkái a falra akasztva, mindegyik darab egy vállfaként funkcionáló faágon van kiállítva, ezzel is utalva a természetes anyagok alapvető felhasználására. A kiállítási módon kívül a kreációk címükben sem hétköznapiak: a legelegánsabban – egy faragott pálcára – hajtogatott hanbok az Egy lusta délután címet kapta.
A két koreai tervező a vásznak színezéséhez kizárólag indigót, szappanfát, gardéniamagvakat és filodendront használ fel. A barna, bézs és kék színű kreációkból álló koreai kollekció utazó kiállítás, a ruhák Milánóból érkeztek Budapestre. A kiállítás koreai részét akár installációként is lehet jellemezni: a ruhák, hajtott és falra szögezett pólók, a poszon – hagyományos koreai zokni, melynek csúcsos formája és a varrásának minősége tükrözte a viselőjének társadalmi rangját – és a modern hanbokok nem hétköznapi látványa ad ízelítőt a több mint kétezer éves, ám csak az 1970-es években újjáéledt hagyományos koreai textilművészetből.
Ahogyan a koreai, a magyar vonalon is a természet színeinek felhasználásával készültek a ruhák, bár Földi Kinga a legtöbb munkájában hernyóselymet használ, illetve egyedi technikáját ötvözte a tradicionális origamitechnikával – az így elkészített meseszerű ruhák és estélyik keleties vonalakat kölcsönöznek. Földi Kinga szabásminták nélkül, kísérletezéssel alkot, munkáinak inspirációs forrása mindig olyan korstílusokhoz kapcsolódik, melynek formavilága a burjánzó anyagfelületeknek sok teret ad, a mostani kiállítási ruhák esetében a rokokó stílus jegyeit és az ázsiai öltözékek jellegzetes vonásait kombinálja. A tervező így jellemezte a kollekciót: „Nem kifejezetten ruháknak tekintem a kollekció darabjait, inkább szobroknak, amelyek a viselőikkel kelnek csak életre. Számomra a koreai kultúra nagyon fontos, ennek szerettem volna teret adni a munkáimban a különböző technikákkal, az anyag felszínének manipulációs technikájával.”
