Látott már selyemszobrot? Nézze meg!

Selyemszobrok és modern hanbokok: július 25-éig tekinthetők meg a magyar és koreai tervezők munkái.

Csikós Kornélia
2014. 07. 12. 14:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Földi Kinga, Pak Gi Szong és Joun Joung Szook textilművészek különleges ruhakölteményeit tekinthetik meg az érdeklődők a Koreai Kulturális Központban július 10-e és 25-e között.

A magyar és a két koreai tervező közös kiállításán a kapcsolódási pont a textilek közül a selyem és a természetes alapanyagok. Pak Gi Szong és Joun Joung Szook munkái a falra akasztva, mindegyik darab egy vállfaként funkcionáló faágon van kiállítva, ezzel is utalva a természetes anyagok alapvető felhasználására. A kiállítási módon kívül a kreációk címükben sem hétköznapiak: a legelegánsabban – egy faragott pálcára – hajtogatott hanbok az Egy lusta délután címet kapta.

A két koreai tervező a vásznak színezéséhez kizárólag indigót, szappanfát, gardéniamagvakat és filodendront használ fel. A barna, bézs és kék színű kreációkból álló koreai kollekció utazó kiállítás, a ruhák Milánóból érkeztek Budapestre. A kiállítás koreai részét akár installációként is lehet jellemezni: a ruhák, hajtott és falra szögezett pólók, a poszon – hagyományos koreai zokni, melynek csúcsos formája és a varrásának minősége tükrözte a viselőjének társadalmi rangját – és a modern hanbokok nem hétköznapi látványa ad ízelítőt a több mint kétezer éves, ám csak az 1970-es években újjáéledt hagyományos koreai textilművészetből.

 

 

Ahogyan a koreai, a magyar vonalon is a természet színeinek felhasználásával készültek a ruhák, bár Földi Kinga a legtöbb munkájában hernyóselymet használ, illetve egyedi technikáját ötvözte a tradicionális origamitechnikával – az így elkészített meseszerű ruhák és estélyik keleties vonalakat kölcsönöznek. Földi Kinga szabásminták nélkül, kísérletezéssel alkot, munkáinak inspirációs forrása mindig olyan korstílusokhoz kapcsolódik, melynek formavilága a burjánzó anyagfelületeknek sok teret ad, a mostani kiállítási ruhák esetében a rokokó stílus jegyeit és az ázsiai öltözékek jellegzetes vonásait kombinálja. A tervező így jellemezte a kollekciót: „Nem kifejezetten ruháknak tekintem a kollekció darabjait, inkább szobroknak, amelyek a viselőikkel kelnek csak életre. Számomra a koreai kultúra nagyon fontos, ennek szerettem volna teret adni a munkáimban a különböző technikákkal, az anyag felszínének manipulációs technikájával.”

A legfeltűnőbb ruhák mellé kiegészítők is társulnak: a kék, fehér, bézs, fekete és piros alapszínek mellett a vitrinekben elhelyezett hajtűk, kalapok, táskák és kitűzők is hasonló színekben pompáznak. Földi munkáit az Opera 2013–14-es évadnyitójáról is ismerhetjük, három másik tervezővel együtt fejenként kettő darab, szobronként négy méter magas ruhacsodái a gálaesten voltak láthatók. Munkáinak 2007 óta Baharat a fantázianeve, mely fűszert jelent – ez a színes, sótlannak semmiképpen sem nevezhető koncepció a ruhák színvilágán remekül kibontakozik.

A tárlathoz július 14-én és 15-én műhelyfoglalkozások is kapcsolódnak, melyeken a koreai batikolás technikáját próbálhatják ki az érdeklődők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.