Megújult a dégi Festetics-kastély történeti kertje

Befejeződött a dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme. 250 milliót költöttek rá.

A csütörtöki projektzáró rendezvényen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elkészítette azt az országos kastélyfelújítási programot, amely Fejér megyét mintaprogramként kezeli és átfogó kastélyturisztikai koncepcióban gondolkodik.  Kiemelte: a történeti kert rekonstrukciója mellett a Festetics-kastély épületének megújítása is fontos. A klasszicista építészet egyik gyöngyszeme kellő figyelmet fog kapni a kormány részéről – tette hozzá. Az államtitkár a jövő fontos feladatának nevezte a dégi kastély megközelítését szolgáló műút felújítását is, mert – mint fogalmazott – a tartalom és a látnivaló fontos, de látogatók nélkül nem teszi fenntarthatóvá a felújított épületet és kastélyparkot, márpedig akkor ismét a pusztulás vár rá.

L. Simon László közölte, hogy a Forster Központba visszakerülnek azok a feladatok, amelyek korábban átkerültek a Lechner Tudásközpontba. A Nemzeti Múzeumról leválasztják a „nem odaillő feladatokat”, így például a következő hónapokban a Nemzeti Örökségvédelmi Központot (NÖK) a Forsterbe helyezik át. Megjegyezte: ezt követően áttekintik a teljes vidéki kastélyportfóliót, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő kastélyok közül a fejlesztésre szorulók vagyonkezelői jogait szintén a Forsternek adják. Jelezte, hogy a Forster Központnál jelenleg nyolcmilliárd forintnyi uniós fejlesztés van folyamatban építészeti kivitelezés, tervezés és parkrekonstrukció formájában. A következő, 2020-ig tartó időszakban további jelentős forrásokat akarnak a központnak juttatni hasonló feladatokra, így a meglévő és az átvett műemlékállomány szakszerű megújítása és tartalommal megtöltése is a központ feladata lesz.

L. Simon László megerősítette korábbi kijelentését, amely szerint a magántulajdonban lévő ipari és egyéb műemlékállomány további pusztulásának megakadályozása érdekében újra kell gondolni a műemléki védettségeket, mert sok esetben akadályozza a tulajdonosok felújítási szándékát. – Nem lehet minden kastélyból szállót vagy múzeumot csinálni, ezért a műemlékvédelmi szakma gondolkodásának középpontjába a tartós működtetésnek és a vagyongazdálkodásnak kell kerülnie – fogalmazott.

Az államtitkár nagy lehetőségnek nevezte, hogy egy minisztériumon belül van az örökségvédelem és az építésügy, mert így közösen tudják meghatározni a célokat, amelyek a műemlékvédelem jövőjét meghatározzák.
Cselovszki Zoltán, a Forster Központ elnöke elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében, 2012-ben kezdődött meg a park helyreállítása. Az első ütem során, amelyben a Forster Központ konzorciumi partnere a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. volt, eredeti, XIX. századi formájában újult meg a mintegy 300 hektáros kastélypark egyik legfontosabb része: a Parktó és környezete.

A kiosztott sajtóanyag szerint az összesen mintegy 1,8 kilométer hosszú tórendszer kastéllyal szemközti szakaszából és a hozzá kapcsolódó árapasztó csatornából 40 ezer köbméter iszapot kotortak ki. Újjáépült a Hollandi-ház szigetére vezető faszerkezetű gyalogoshíd, valamint további négy híd is. Több száz fát és több ezer cserjét ültettek el, emellett több kilométernyi sétány újult meg.

A Forster Központ szervezésében a teljes tórendszer rekonstrukciója három ütemben valósul meg, 785 millió forint összértékben. A második és a harmadik ütem 2014 őszén indul, a kivitelezés 2015 őszéig tart. A megvalósult, valamint a tervezett munkák (a Szerpentin-tó és a kapcsolódó parki terület, majd a sírdomb körüli parkterület és a déli árapasztó csatorna helyreállítása) a legnagyobb volumenű kerthelyreállítást jelentik hazánkban a második világháború óta. A rekonstrukció célja a park egyedülálló méretű vízrendszerének történetileg hiteles helyreállítása, valamint az árvízveszély csökkentése, amely az elmúlt évtizedekben jelentős károkat okozott. A tó és a kastély közötti terület részleges rendezése kapcsán elbontották a park összképét zavaró vasbeton fürdőmedencéket és sportpályákat, így helyreállt a tó és a kastély eredeti látványkapcsolata.

A dégi Festetics-kastély parkja Közép-Európa egyik legnagyobb angolkertje. Az eredetileg csaknem 300 hektáros parkot három patak találkozásánál hozták létre 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából. A park tervezője nem ismert, de a kastély alkotójának, Pollack Mihálynak a neve is felmerülhet, aki feltehetően kerttervezéssel is foglalkozott. Az építéskor a faluba vezető országutat kiegyenesítették, így a kastély bejárata már 14 kilométerről látszott. Az épületből és a park különböző pontjairól feltáruló panorámát gondosan megtervezték: a tisztások és nyiladékok a parkban és a településen található nevezetes épületekig vezetik a tekintetet: a kastéllyal szemközti szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára.
A park falu felőli részén állt a konyhakert, amelyben klasszicista narancsház és tizenkét dézsmapince kapott helyet. A családtagok a park legtávolabbi sarkában, egy kisebb tó szigeteként emelt sírdombon temetkeztek.