Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke pénteken írt levelében felidézte Kertész Imre nyilatkozatát, amelyet 2009-ben a Die Welt című lap netes kiadása közölt. Ebben – mint írta – „Kertész egyértelművé tette, hogy nem szeretné, ha őt magyarnak bélyegeznék”. Dúró az interjú további elemeire is emlékeztetett levelében, egyebek közt arra, hogy az író gondolatai szerint Budapest teljesen balkanizált, „az ország lakosait hazugnak tartja, akik máig nem képesek szembenézni múltjukkal” – olvasható a levélben.
Kertész Imre akkor úgy fogalmazott: „a magyarok régi káros szenvedélyei – a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam – jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmit nem dolgoznak fel, mindent csak megszépítenek.” Kijelentette azt is: „az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz!”
Dúró Dóra kifogásolta azt is, hogy Kertész Imre a Nobel-díjnak köszönhetően rá irányuló nemzetközi figyelmet nem szülőhazájának elismertebbé tételére, „hanem lejáratására, sőt egyenesen megtagadására használta fel”.
A képviselő azt írta: Kertész Imre nem érdemel magyar állami kitüntetést. Szerinte a legnagyobb kérdés az: hogyan lenne képes viselni azt. „Úgy tűnik, magyarként bizonyosan nem.”
A Jobbik politikusa levelét azzal zárta: ha Áder János kitünteti a Nobel-díjas írót, „a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként ad hitelt egy magyarságát megtagadó értelmiségi Magyarországot lejárató véleményének, s a kitüntetés társadalmunk széles körében felháborodást váltana ki”.
A radikális párt által kifogásolt interjúban Kertész Imre egyébként azt is mondta: ő egy nemzsidó zsidó, aki nem ír holokauszt-irodalmat, a klezmert pedig unalmas zenének tartja. Thomas Mann regénye, a Halál Velencében kapcsán pedig úgy fogalmazott: olyan újgazdag, felvágós zsidók, akiket Thomas Mann a művében 1910-ben bemutatott, igenis léteztek.
