Az írótábor címét – Nagy jövő mögöttünk – egy Kalász László-verssor adja. Van ebben némi irónia, és a szervezői szándék szerint figyelemfelkeltés is: a rendszerváltás kapcsán foglalkozni kell azzal, hogy mit rontott el és mit csinált jól az értelmiség, köztük az irodalom szereplői. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumának tagja megnyitóbeszédében azt mondta: a tokaji írótábor „állja a sarat”, mert amikor támadások érik vagy le akarják írni, megőrzi méltóságát, és rangjához méltón minden egyes alkalommal újjászervezi önmagát.
Az elnök szerint mára elcsendesültek azok a viták, amelyek az előző két év tanácskozásait övezték. Az Eltiltva és elfelejtve – A hallgatás és elhallgattatás évei című sorozat első két részében, tavaly és tavalyelőtt az 1945-től a nyolcvanas évekig tartó időszakot tárgyalták. Elsősorban azokról a szerzőkről volt szó, akik politikai okból tiltólistára kerültek és máig nem kerültek a helyükre az irodalmi kánonban.
Szentmártoni szerint mára a legtöbben belátták, hogy nem „a kánon ellen”, hanem a kánon kiegészítéséért dolgoztak. Szentmártoni János az idei téma kapcsán elmondta: sok hiba csúszott a rendszerváltó számításokba. Példaként a kultúra elhanyagolását, az ideológiai ellentétek elmélyülését említette, és azt, hogy az értelmiség egy része nem cselekedett, inkább kivárt.
A péntekig tartó tanácskozáson ennek az időszaknak „irodalmi mérlegét” vonná meg a 42 éves írótábor, amely így visszatér saját korábbi hagyományaihoz, és jóval közéletibbnek ígérkezik, mint az elmúlt két évben. Akkor elsősorban az irodalomtörténeten, a kánonból kimaradt, betiltott vagy elhallgatott szerzőkön volt a hangsúly. Most a rendszerváltás kapcsán sok értelmiségi, közéleti műhely, írók közéleti ténykedése és az irodalom rendszerváltáskor betöltött szerepe lesz az egyik fő téma.
Ennek megfelelően a szokásosnál több politikus vesz részt az írótábor tanácskozásain, többek között Lezsák Sándor, Pozsgay Imre szólal majd fel a munkacsoportokban és plenáris üléseken. Részt vesz a pénteki tanácskozáson Szőcs Géza és L. Simon László is. A szervezők legutolsó információi szerint mégsem tud eljönni az írótáborba Tőkés László.
A közéleti témákon kívül az idén olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy miért hanyagolt el egyes, a rendszerváltásig sikeres írókat a fordulat után az irodalmi közgondolkodás – ilyen például Fejes Endre, Sánta Ferenc vagy Mészöly Miklós. A tanácskozás egy részében az irodalom előtt álló új technikai, piaci kihívásokkal foglalkoznak, például könyvterjesztéssel és azzal, hogy a minőségi irodalom, elsősorban a kis könyvkiadói műhelyek miért lehetetlenülnek el a könyvpiacon.
Az írótáborba lengyel vendégeket várnak: a lengyelországi rendszerváltásról és a magyar rendszerváltás lengyel megítéléséről fog beszélni Jerzy Snopek műfordító. A lublini Akcent negyedéves folyóirat szerkesztői bemutatják a folyóirat magyar kortárs költészeti antológiáját, amely 2013-ban jelent meg.
A Nagy jövő mögöttünk Kalász László utolsó, életében megjelent verseskötetének a címe is. Kalász a nyolcvanas években közösen jelentkező Hetek költőcsoport tagja volt, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon tartoznak ide. Ratkó Józsefre halálának 25. évfordulója alkalmából emlékeznek az írótáborban.
Az irodalmi emlékparkban táblát avatnak Weöres Sándor és Határ Győző emlékére, és lesz irodalmi est Radnóti Miklós halálának 70. évfordulójára. A holokauszt-emlékév jegyében rendezik azt a kiállítást, amely az Osvát-Bálint művészcsaládot mutatja be. A család tagja volt Szerb Antal is felesége, Bálint Klára révén.
A tábor hetében a Litera.hu irodalmi portál internetes naplósorozatát a tokaji írótábor résztvevői, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és az általa felkért írók írják. A Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában tartott plenáris üléseket az idén először interneten, a tokaji írótábor honlapján élőben lehet majd követni. Az írótábor péntekig tart, határon innen és túlról több mint kétszáz író, költő, esztéta, irodalmár és politikus vesz részt a rendezvényen.
