Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt. A magyar találékonyság szimbólumát ábrázoló térplasztika áll az óbudai Graphisoft parkban is. 2014-ben a magyar kormány nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a magyar szellem szimbólumának is tekinthető találmány által inspirált Kreativitás-központ létrehozására a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél.
Kertész Imre világhírű, a legrangosabb nemzetközi irodalmi díjjal is elismert, a totalitárius rendszerben tapasztalt szenvedést megrendítően, páratlan mélységgel ábrázoló írói életműve, valamint jelentős műfordítói tevékenysége elismeréséül vehette át a kitüntetést.
Kertész Imre az első irodalmi Nobel-díjas magyar író, idén tölti be 85. életévét. Sorstalanság című 1975-ös regénye igazából 2002-ben lett idehaza és a világon is közismert és elismert, amikor ezért a művéért megkapta a Nobel-díjat. A díjat odaítélő bizottság akkor így indokolta döntését: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Magyarországi kiadója, a Magvető új kötetet is megjelentet az írótól augusztus végére, szeptember elejére A végső kocsma címmel, amely a kiadó közleménye szerint szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzései és szépirodalmi vázlatai, töredékei által egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó története idéződik meg benne. Az eredeti regényterv (A szodomai magányos címmel) még az ötvenes években merült fel az íróban, s évtizedek múltával most újra megkísérti, más-más tartalmi, formai lehetőségekkel.
