Kertész és Rubik átvette a legmagasabb kitüntetést

Kertész Imrét és Rubik Ernőt a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök.

Pion István
2014. 08. 20. 10:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt. A magyar találékonyság szimbólumát ábrázoló térplasztika áll az óbudai Graphisoft parkban is. 2014-ben a magyar kormány nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a magyar szellem szimbólumának is tekinthető találmány által inspirált Kreativitás-központ létrehozására a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél.

Kertész Imre világhírű, a legrangosabb nemzetközi irodalmi díjjal is elismert, a totalitárius rendszerben tapasztalt szenvedést megrendítően, páratlan mélységgel ábrázoló írói életműve, valamint jelentős műfordítói tevékenysége elismeréséül vehette át a kitüntetést.

Kertész Imre az első irodalmi Nobel-díjas magyar író, idén tölti be 85. életévét. Sorstalanság című 1975-ös regénye igazából 2002-ben lett idehaza és a világon is közismert és elismert, amikor ezért a művéért megkapta a Nobel-díjat. A díjat odaítélő bizottság akkor így indokolta döntését: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Magyarországi kiadója, a Magvető új kötetet is megjelentet az írótól augusztus végére, szeptember elejére A végső kocsma címmel, amely a kiadó közleménye szerint szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzései és szépirodalmi vázlatai, töredékei által egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó története idéződik meg benne. Az eredeti regényterv (A szodomai magányos címmel) még az ötvenes években merült fel az íróban, s évtizedek múltával most újra megkísérti, más-más tartalmi, formai lehetőségekkel.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.