Miközben október 13. és 18. között magyar filmhetet tartanak, ahol – a tervek szerint – az elmúlt három év magyar filmtermését fogják koncentráltan átnyújtani a magyar közönségnek, az ősz folyamán forgalmazásba kerül néhány figyelemre méltó magyar film is. Szeptemberben mindjárt két olyan alkotás nyitja a sort, amelyek nagy szakmai és kritikai visszhangot váltottak ki a júliusi A kategóriás Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Szeptember 11-én előbb Zomborácz Virág első nagyjátékfilmjének, az Utóéletnek, 25-én pedig Pálfi György Szabadesés című drámájának lesz a bemutatója. Az Utóélet hosszú ideje az első igazán friss, szellemes és szórakoztató magyar alkotás, amelynek mélysége is van, és elsőfilmes mivolta ellenére komoly érettségről árulkodik. Zomborácz filmje Karlovy Varyban az East of the West szekció nyitófilmje volt és részt vett a régió filmjeinek versenyében. A cseh fesztivál egyik kedvencében egy fiú lelkész apja váratlanul elhalálozik, és fiának a gyász mellett meg kell birkóznia azzal a váratlan fordulattal, hogy az apa szellemként vele marad. A sok humor mellett a filmben a főszerepet Gálffi László, Petrik Andrea és Csákányi Eszter, valamint első szerepében Kristóf Marci játssza.
Megelőzte a híre Pálfi György alkotását: a rangos Karlovy Varyban nem kevesebb, mint három díjat nyert a Szabadesés – a zsűri nagydíja mellett a legjobb rendezés elismerését és az Europa Cinemas label díjat is megkapta. A történetben Molnár Piroska előbb kiugrik az ablakon, majd a zuhanást túlélve elindul vissza az emeleti lakásába, miközben bepillantást nyerünk a szomszédok életébe. Pálfi meghatározása szerint a legbelső félelmeinkről szól a Szabadesés, amelyben változatos stílusú jelenetekben remek színészek mutatják meg, hogy mi minden történhet a zárt ajtók mögött Benedek Miklóstól kezdve Nagy Zsolton át Trill Zsoltig.
A Szabadesés elé egy magyar rövid animáció is kerül a mozikban: Tóth Luca A kíváncsiság kora című londoni diplomafilmjét az Annecy fesztiválon aratott elismerése után most a hazai közönség is megismerheti.
Októberben a már említett magyar filmhét mellett szintén két magyar alkotás várható a mozikba: 16-án Török Ferenc Senki szigete, 30-án pedig Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotása. Török a Moszkva tér, az Overnight és a Szezon sikerei után most egy kisebb filmmel tér vissza a mozikba. A Senki szigete három fiatalról szól, akiknek egy budapesti véletlen találkozás után megváltozik az élete. A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Reisz Gábor Karlovy Vary-t szintén megjárt első filmje egy fiatal, az életet és önmagát kereső diplomásról szól, aki olyan problémákkal szembesül, amelyek a mai fiatalokat olyannyira foglalkoztatják.
Hajdu Szabolcs Délibáb című, Hortobágyon forgatott westernjének november 13-án lesz a premierje. A torontói fesztivál programjába is meghívott alkotás főszereplője Jim Jarmusch kedvelt színésze, Isaach de Bankolé, aki egy isten háta mögötti tanyán kerül modern kori rabszolgaságba, majd természetesen nem maradhat el a bosszúja.
November 20-án Liza, a rókatündér érkezik a magyar mozikba. Ujj Mészáros Károly első játékfilmje a japán folklórt ötvözi a magyar finesszel egy alakváltó félénk ápolónő történetén keresztül.
Decemberben elvileg akár négy új mozibemutató is várható, bár ebből jelenleg csak egy biztos: Fazekas Csaba zenés filmje, a Swing Ónodi Eszter, Csákányi Eszter, Törőcsik Franciska és sok zene főszereplésével 4-étől lesz látható.
Többször módosított dátummal, elvileg decemberre elkészül Árpa Attila Argó 2-je, valamint ígérik, hogy mozikba kerül a Mancs és a Dumaszínház is. Előbbi a legendás mentőkutya ihlette családi film lesz Trill Zsolttal és persze egy német juhászkutyával a főszerepben, utóbbi pedig a Dumaszínház stand-up komikusainak közreműködésével készülő fikciós darab lesz.
