Olyan album a Kultúra nélkül nincs Magyarország, amely célkitűzéseiben is méltó Klebelsberg Kuno életművéhez. A húszas évektől a harmincas évek elejéig a vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis a társadalom minden rétegének a felemelését, kiművelését tartotta szem előtt. Ujváry Gábor történésznek és Vertel Beatrix tervezőgrafikusnak a szó legnemesebb, eredeti értelmében populáris, pazar illusztrációkkal, fotográfiákkal, autentikus szövegekkel teletűzdelt, az Árgyélus Kiadó által megjelentetett kötete éppen ezt a közönséget, nemzetet szolgáló hivatást akarja betölteni. Mintha a régiesre barnított, a kor levegőjét kilélegző képek vezetnék, orientálnák az esszéisztikus részeket, a hajdani kultúrpolitikustól származó idézeteket is.
A zsúfolásnál is jobban megtelt várbeli kultúrfészekben olyan érzése lehetett a publikumnak, mintha ma hangzanának el ezek a beszéd-, illetve tanulmányrészletek. Nagy Gábor Tamás kiemelte: a kötet címe magáért beszél. Kifejezi, miért sikerült megújulnunk egy olyan korban, amikor mindent újjá kellett építenie az országnak. A könyvből pedig megérthetjük, miért volt a kulturális tárca egyben honvédelmi is.
L. Simon László kiemelte: szinte minden mondata időszerű ma is Klebelsbergnek. Aki Hóman Bálinthoz, utódjához hasonlóan korszerű konzervatívként támogatta az övétől eltérő értékrendeket, véleményeket is. Az oktatási, népiskolai reformnak köszönhetően hét százalékra vitték le az analfabéták arányát, amikor ez a mutató Európa többségében tíz százalék fölött volt. Wehner Tibor művészettörténész felidézte, hány épület jelzi a fővárosban, az országban Klebelsberg működésének nyomát. A kultúrateremtő szándék ugyanis az épített környezetet, a lakásépítkezéseket is áthatotta. Még a társművészeti alkotások, például artisztikus falképek is megjelentek a lakóházak falán.
| Klebelsberg Kuno |
| Fotó: wikipedia |
L. Simon László kiemelte: szinte minden mondata időszerű ma is Klebelsbergnek. Aki Hóman Bálinthoz, utódjához hasonlóan korszerű konzervatívként támogatta az övétől eltérő értékrendeket, véleményeket is. Az oktatási, népiskolai reformnak köszönhetően hét százalékra vitték le az analfabéták arányát, amikor ez a mutató Európa többségében tíz százalék fölött volt. Wehner Tibor művészettörténész felidézte, hány épület jelzi a fővárosban, az országban Klebelsberg működésének nyomát. A kultúrateremtő szándék ugyanis az épített környezetet, a lakásépítkezéseket is áthatotta. Még a társművészeti alkotások, például artisztikus falképek is megjelentek a lakóházak falán.
