Kevés olyan város van Magyarországon, amelyben nagyobb hagyományai lennének a rajz, a sokszorosított grafika művészetének, mint éppen Debrecenben. Mondhatni, a 16. század óta jelen van a grafika művészete a cívisvárosban, már csak a református kollégiumhoz és a városban működő nyomdákhoz kötődve is, a debreceni rézmetsző diákoknak köszönhetően pedig a 18–19. században igen szoros kapcsolat alakult ki a rézmetszés művészete és az oktatási, tudományos célú ábrázolás között.
A 20. században itt működött az Ady Társaság, amelynek kiváló művészek, közöttük grafikusok is tagjai voltak. Európai szinten művelte a rézkarcot a tragikusan rövid életű Vadász Endre, és a sokszorosított grafika gyűjtésének is nagy hagyományai alakultak ki itt, berei Soó Rezső professzor itt hozta létre több százezres ex libris- és kisgrafika-gyűjteményét, amelyet ma az Iparművészeti Múzeumban őriznek. Már a század első felében egyesület viselte Ajtósi Dürer nevét, ezt a hagyományt folytatja a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete (GADE), amely az ezredfordulón alakult meg, és amely a mostani eseménysorozat kezdeményezője is volt.
Tavaly volt 500 éve, hogy 1513-ban Urs Graf mester Albrecht Dürer Szent Jeromost ábrázoló lapját áttette rézlemezre, ez az eddig ismert legrégebben datált karc – ahogyan arra Tamus István ötletgazda, grafikusművész, a GADE elnöke emlékezik. Ehhez a művelődéstörténeti szempontból is jelentős évfordulóhoz kapcsolódva Debrecen nem csupán megemlékezni szeretett volna az európai – és ezen belül a magyar – grafika 500 évéről, hanem annak a város szempontjából kiemelkedő korszakait is be kívánta mutatni különböző helyszíneken. A tavaly felvetődött ötlet megvalósítása hatalmas szervezőmunkát igényelt, éppen ezért a tárlatsorozatot csak az idén sikerült megrendezni, ezért lett a címe 500+1 – Az európai grafika ünnepe.
A kronológiai sorrendet tekintve a sorozat első tárlatára a Református Kollégium múzeumának kiállítótermében került sor, ott Mesterség és művészet – Európai hatások a debreceni grafika első századaiban címmel nyílt kiállítás. A Debreceni Egyetemen az 1960–1970-es évek legendás grafikusnemzedékének munkáiból rendeztek válogatást, többek között Kondor Béla, Szabó Vladimir, Csohány Kálmán nyomataiból, míg a debreceni Belvárosi Galériában a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének Színház az egész világ című tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők.
A helyi Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában az ottani grafikai műhely anyagából rendeztek válogatást, a városi Műterem Galériában pedig az idei, 26. Miskolci Grafikai Triennále díjazottjainak kamarakiállítása látható október 17-ig. A kiállítássorozat megnyitója a debreceni Kölcsey Központban volt, ott a Modern magyar grafika című tárlaton harmincegy kortárs magyar grafikus alkotásai kerültek közönség elé, érzékeltetve, milyen erősen kötődik a mai magyar grafika a nemes hagyományokhoz, sok évszázados technikai eljárásokhoz, és hogy az új sokszorosítási lehetőségeket is felhasználva hogyan képes a megújulásra.
