Farkasok, de nem nagyvárosiak

Schuster Lóránttal sorozatunk ötödik részében a P. Mobil legfrissebb nagylemezéről beszélgettünk.

– Nyolcvannégy oldalas magazin mellékleteként lát hamarosan napvilágot a P. Mobil soron következő, legújabb albuma. Gazdasági vagy művészeti okok szóltak e megjelenési forma mellett?
– Mindkettő. A lemez valóban a Joker Special elnevezésű lap mellékleteként jelenik meg. Minthogy ez az első lapszám, feltételezhető, hogy a kiadványt több is követi majd. Lényeges szempont, hogy így a hanghordozó kedvezőbb áron juthat el a vásárlóhoz, miután az áfatartalom 27 százalék helyett csak 5 lesz. Másik fontos dolog a terjesztés: nyomdai termékről lévén szó, a lap benne a lemezzel az ország minden újságárusához eljuthat. A P. Mobil életében a Farkasok völgye album megjelenésével lezárult egy korszak, egy új pedig elkezdődött. Lezárult, mert 2010-től teljesen új felállású zenekar lép a színpadra. Ezzel a lemezzel lett a csapat igazán P. Mobil, hiszen a fiatalok – a régiek mellett – saját szerzeményeiket is játsszák. A nyolcvannégy oldalból hatot foglal el a Mobilógia, amely a zenekar történeti áttekintése, a többi teljes egészében a mostani felállásáról és a mostani lemezről szól. Ezzel az volt a célom, hogy ezek a fiatal srácok, akik a P. Mobil-tagság jelentős részét teszik ki, minél ismertebbek legyenek. Ez már az ő lemezük; ha Vilivel már nem leszünk, ők akkor is tovább tudják vinni a zenekar eszmeiségét. A lenyomat megmarad.

– Nem lehet nem észrevenni az átfedést a Farkasok völgye-filmek címei, valamint a P. Mobil legújabb nagylemeze között. Mi fogott meg ennyire a történetben?
– Igen, a két film adta az ötletet a nagylemez címadó dalához. A kezdetek óta – szerintem még a „honfoglalás” előtti időktől fogva – létezünk itt a Kárpát-medencében. Azóta sok minden történt, amelyek nagymértékben befolyásolták az itt élő magyarság sorsát. Ezeket a történéseket próbálja meg összefoglalni a dal, amely a lemez címe is egyben.– A mondanivaló súlyosságát érzékeltetve – és persze a hozzá illeszkedő dallamvilágot figyelembe véve – ez az opus vezeti be az albumot.
– Igen, nagyon erős szám lett. Már akkor kiderült, amikor először hangzott el a bulikon; nagyon figyeltek az emberek és nagyon rövid idő alatt befogadták, megszerették. Mint a P. Mobil-szövegek nagy részében, itt is találunk néhány utalást, ami magyarázatra szorul. Két dolgot emelnék ki: többen nincsenek tisztában a vers második sorában található „Jézus kutyái” kitétellel, ami nem csoda, hiszen a Bibliában nem olvashattunk erről. Egyébként a dominikánus rend tagjait nevezték így. S hogy miként befolyásolták a magyar történelmet, azt mindenki maga kutassa fel! A másik érdekesség „Lenin kápolnái”, ami, ugye, első hallásra képtelenségnek tűnik. A kifejezés az antiklerikális hatvanas évekre vezethető vissza, amikor a magyar állam vadul küzdött az egyházi esküvők ellen. Vagy ha mégis megvalósultak a templomi szertartások, mellette a polgári esküvőt is erőltették. Ebből adódóan a népnyelv a házasságkötő termeket nevezte Lenin kápolnáinak. A Farkasok völgye a P. Mobil pályafutásának egyetlen száma, amit a születése pillanatától dokumentáltak. Állandó videósunk, Szatmári Andris mamájánál vendégeskedtünk, amikor Szebelédi Zsolt (a P. Mobil dobosa – a szerk.) akusztikus gitárján megmutatott egy dallamtöredéket. Szerencsére a házigazda rögzítette kameráján, így az ötletet tovább tudtuk gondolni.

– Nyomjad papa! Eléggé kétértelmű a felhívás
– Persze, az is! Baranyi Laci (az énekes – a szerk.) első szerzeménye itt, a P. Mobilban. Mikor létrejött az új felállás, nagyon fontosnak tartottam, hogy a tagok közül mindenkiből kipréseljek legalább egy szerzeményt a készülő lemezre. Szabó Peti billentyűs kivételével sikerült is, ő a felvétel előtti utolsó pillanatban érkezett a zenekarba. Könnyed, erotikus hangvételű szám, amiben egy-két érdekes csavart is találunk. A kezdősort – „Nyomjad, Papa!” – Fogarasi Jánosnak, aki rövid ideig a billentyűsünk volt, kiabálták fel a színpadra. Mondjuk megértem a közönséget is, akik egy ősz öregembert látnak a színpadon, és aki a hangbeállásnál dzsesszes futamokat játszik egy deszkaszerű hangszeren. Persze más érdekességek is előjönnek a szövegben, amit nem biztos, hogy most ki kellene elemeznünk – Nagyon fáj.
– Szebelédi Zsolti száma, ez volt az első, amit az új lemezhez megcsináltunk. A Miskolci kocsonya dupla albumunkon a dal koncertváltozata már szerepelt. Arról szól, hogy őseink genetikai kódját valamennyien magunkban hordozzuk. Mozdulataidban ott rejlenek apád vagy anyád vagy éppen a dédszüleid mozdulatai: az ő kezével fogsz, az ő szemével látsz, az ő szívével érzel. Sokat törtem a fejem a szám lezárásán: végül a „Kezdettől voltál, én is vagyok / Rám hagytad az egész világot” sorokkal fejeztem be a történetet. Ami az elmúlást fejezi ki, hiszen sokunk közül már nemhogy a nagyszülők, de a szülők sem élnek – és mi vagyunk a következők a sorban Nagyon fontos az üzenete, hogy a gyerekeink, unokáink, dédunokáink azt viszik tovább, amit tőlünk, őseinktől örököltek.– Nem akartam megszületni. Drámai témaválasztás
– A Nem akartam megszületni alapötletét az adta, hogy nem akartam meghalni. Végiggondoltam, mi minden történt az életem során. Ott kezdődött, hogy születésemkor nem akartam felsírni, majd a különböző orvosi praktikák hatására végre életjelt adtam magamról. Aztán számolgattam, hány olyan asztrológusok által ismert kijárat volt az életemben, ami halállal végződhetett volna. Fiatal koromban a barátnőm telkén egy kis ház alapjainak kiásása közben a csákányom valami vasdarabba akadt, ami szikrázott az ütéstől. Kiderült, hogy egy világháborús repülőbombába akadtam, amit aztán a tűzszerészek távolítottak el a földből. Nem sorolom, több hasonló, kemény helyzetet átéltem. Mindenki tudja, hogy jelenleg is orvosi kezelés alatt állok, és küzdelmes időszakot hagytam magam mögött. Lili lányom érdekes riportsorozatot készített a ma már kihalóban lévő szakmákról. Egyik alanya, egy ma is cipészként dolgozó, több mint kilencvenéves bácsi azzal zárta a beszélgetést, hogy „olyan jó volt itt lenni”. Az utolsó szakaszt én is ezzel a szép sorral fejeztem be, ami kicsit másképp, a refrénben is megjelenik. A dal üzenete az életigenlés.– Élve vagy halva. Vérdíj?
– Nem, a szám a zenekarról szól. Első olvasatban akár szerelmi vallomásként is felfogható: „a legszebb éveimet adtam neked”. Ám a következő sorokból kiderül, hogy „énekcuccot vettem, hangfalhegyeket”. A refrénben benne van a betegségem is „Élve vagy halva, most már mindegy / megvolt a nagy bumm, jöhet a nagy reccs”. Túl vagyok már a nagy bummon az életben, számomra a nagy sikerek korszaka lejárt. De a jövő a fiataloké. Már a P. Mobil újrakezdésénél is tudtam, hogy az a bizonyos első tíz év nem fog már visszajönni. És ezt nem panaszként mondom, hiszen a zenekar most újra nagyon jó passzban van.

– Az ördög tudja.
– Kevesen tudják, hogy az ördög valójában angyal volt, aztán a Jóisten megharagudott rá és bukott angyal lett. Pedig a kedvence volt. A dalban az ember és az ördög viszonyát boncolgattam, amiből kiderült: az ördög nem alszik, bennünk él és rákos sejtek módjára rombolja a szervezetünket. Arra is rávilágítottam, senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy egyezséget kössön vele. Ez Baranyi Laci második szerzeménye.

– Börtönbolygó.
– A rajtunk levő hurkot egyre kifinomultabb eszközökkel és folyamatosan feszítik. Olyan közbiztonságot élünk meg a világban és itthon, hogy az ember kénytelen a saját börtönőre lenni. Annak ellenére sem érezhetjük magunkat biztonságban, hogy kisebb vagyonokat kell költenünk védelmi eszközökre. Másrészt a modern információs eszközök és bankkártyák segítségével alaposan feltérképezik életünket. Feltartózhatatlanul halad a világ afelé, hogy a bolygónk börtönné változik az emberek, vagyis saját magunk asszisztálásával.

– Vírus leszek. A lemez munkacíme is ez volt: Vírus.
– Igen, aztán megváltoztattam, miután kiderült, hogy valakinek már létezik hasonló című kiadványa. Végigolvastam Magyarország vírusjárványainak történetét, abból merítettem a szöveget, ami tulajdonképpen megszemélyesítés. Egyre inkább felélednek azok a már elfeledettnek hitt vírusok, amik ellen most újra fel kell vennünk a küzdelmet. A téma kapcsolódik az előzőekhez, itt az egészségügy és a politika összefüggése a lényeg. A majdnem kötelezővé tett H1N1 madárinfluenza elleni védőoltás. Ami jó üzlet valakiknek. Mint az élelmiszerek, a gyógyszerek és a víz, persze a „megfelelő” adalékanyagokkal ellátva. Végkifejlet, hogy „egészséges, tökéletes, félelmetes vírus leszek”.

– Ne játszd újra, Sam! A színházban a Játszd újra, Samet láttuk.
– Meg film is készült belőle. A refrénötletet, hogy „Ne játszd újra, Sam”, a darab adta, de a szám nem erről szól. Arról a világról szól, amelyben élünk, és arról a világról, amit a bűnözők irányítanak és tartanak a markukban. A dalban szereplő Sam pedig nem más, mint az „Uncle Sam”. Az amerikai nagybácsi. Aki még mindig játszik, pedig én azt szeretném, ha már nem játszana. Mert már elég volt ebből a nótából, és nem akarok úgy táncolni, ahogyan ő fütyül.

– Te és én.
– Tarnai Dani első szerzeménye. A nagy lelógó fülű Topi Maci a Muppet Show-ból adta az ötletet. Azt énekelte, hogy „Me and You, You and Me”, ami tükörfordításban megfelel a mi számunk első sorának. Ezután összeszedtem a többi közhelyet is, amelyek egyébként igazak. Csak hát elkoptatták őket. Sok ilyet találtam, amit fel is használtam a dalhoz, ami egyébként egy igaz szerelem története. Érdekes megfigyelés, hogy a sűrűn halmozott közhelyek adott zenei környezetben egészen más jelleget kapnak. Több visszajelzést kaptam, amiből kiderült, hogy az embereket megfogta a dal és a szöveg. Sláger lesz.

– Szexrabszolga.
– Ezt a zenét is Dani írta. Az Asszonyt akarokkal kezdődő sorozatba illeszthető, amiről korábban már beszélgettünk. Címével ellentétben nem a szexről szól, a szöveg is evés-ivás hasonlattal indul. És nemcsak a kajára vagy a szexre vonatkozik, hanem általánosságban minden másra. Ez a történet arról szól, hadd legyek, aki vagyok, hadd csináljam azt, amit szeretnék, és akkor, amikor szeretném.– Tudom, hogy ki vagyok.
– Nekem ne mondák meg, hogy mit gondoljak, ne mondják meg, hogy ki vagyok! Szabad ember vagyok, akinek van véleménye bizonyos dolgokról. Régen, ami nagyszerű és új, az mind a Szovjetunióból jött. Most ugyanez történik Amerikával. Megjelent Magyarországon a Valentin-nap, a „további szép napot!” köszöntés és a hálaadásünnep meg a Halloween. Semmi közünk ezekhez! Nekem megvannak a magyar ünnepeim. Ennek kapcsán végiggondoltam, mi folyik még itt: a zenei környezetszennyezést folytató rádiókat, amelyek ugyanazt a háromszáz számot pörgetik, a celebeket és a többit.

– Bónusz felvételeket is ajándékoztatok a lemezhallgatónak.
– Öt számot tettünk rá bónuszként. A Gyöngyök és disznók még az öt évvel korábban megjelent Mobileum albumra készült, emiatt ment el a zenekarból Póka Egon és a másik két tag. (Utólag örülök, hogy így történt.) A második kiadásra is feltettük, ám az kis példányszámban jelent meg. Az A csitári hegyek alatt népdalt az Ignite dolgozta fel. A mi változatunkban a teljes három versszak elhangzik, de a hangszerelésben is vannak változtatások. A maradék három szám Bencsik első, utolsó és legnépszerűbb szerzeménye. A Nem érzek semmit című dalötletet annak idején hozta a zenekarba, amit aztán együtt raktunk össze. Az utolsót a Bill és a Box Companyvel nyomták, amelynek eredeti bootleg-felvétele a Bencsik-emléklemezen volt hallható koncert változatban. A tavalyi Bencsik-emlékév tiszteletére csináltuk meg a két szám stúdióváltozatát. A Kétforintos dalt akusztikus verzióban dolgoztuk át, ami teljesen más hangulatot ad a számnak.

A farkasok völgye – családias werkfilm:

„Visszatérés Babolcsai nénivel” – A P. Mobil 45 című sorozatunk a jövő héten folytatódik a zenekar negyedik (sor) nagylemezéhez kapcsolódó érdekes történésekkel.