Bár 450 éve született, Shakespeare népszerűsége és aktualitása régóta töretlen, szerencsére nálunk is – művei közül a Szentivánéji álom című vígjátékát játszották a legtöbbször Magyarországon.
Évtizedekig hivatkozási alap volt Major Tamás rendezése az ötvenes évekből Básti Lajossal, Lukács Margittal és Mészáros Ágival, a kilencvenes évek közepén Csányi János „hintás” Szentivánéji álomja volt az etalon Udvaros Dorottyával, Kulka Jánossal és Kaszás Gergővel.
Előbbi előadás a shakespeare-i mesevilágot bontotta ki, utóbbi a független színházak mellett is érvelt, fergeteges komédiai betétekkel.
A darabnak persze rengeteg olvasata lehetséges, többféle megvilágításban is láthattuk; volt olyan előadás is, ahol vetkőzniük kellett a színészeknek, és „kulcsjelenetként” koreografált csoportszex szolgált...
Álom, ösztön, tudatalatti – vallások, filozófiák és különféle pszichológiai elméletek is befolyásolják a rendezőket. David Doiasvili az álmok birodalmát nem a féktelen szabadság vagy a tündérek világaként láttatja, lidérces valóság ez, a játékosságot nála az erőszak ellenpontozza.
A grúz rendező júliusban a Gyulai Várszínház nyári fesztiválján mutatta be az előadást a Nemzeti társulatával, a budapesti teátrumi bemutatón még inkább bizonyította: a szereplőket mozgatja jól a térben. A mobildíszletek mellett maga a színpad is szereplő, amely időnként az égi és a földi világ közti lépcsősorrá válik, s a rendező nemcsak az egyes színészektől vár el akrobatikus erőfeszítéseket, mindennek mozgásban kell lennie.
Bár az Arany János és Nádasdy Ádám fordítását egyaránt használó előadás gazdag a közönséget megnevettető gegekben, szellemes ötletekben – az infotainment paródiájától a rapbetétig –, már a kezdetektől több jel utal arra, hogy a sok nevetésnek sírás lesz a vége.Az athéni király, Theseus kötélen vonszolja le a kivetítő képéről a legyőzött amazon királynőt, Hippolytát, ám az erőszakos gesztusok az álomvilágban sem ismeretlenek. Ide fut az apai harag elől Lysander és Hermia szerelmes párosa, nyomukban a féltékeny Demetrius, aki korábban Helénát hagyta el – és Heléna az ő nyomában.
Puck (és Oberon) illúziói az elvarázsolt erdőn túl csak részben hatnak tovább: a kerekes székes mesterember csak álmában képes járni, míg Zuboly, a takács álma múltával is magánál találja Titánia szerelmi zálogát.
Oberon tréfás bosszúja itt kegyetlen rombolás lesz: erre maga a tündérkirály is rádöbben, mikor a színen végignézi, ahogy a szamárrá változtatott Zuboly meggyalázza Titániát. A két fiatal szerelmes pár végül az életben sem tud már kötődni a társához – végképp eltévednek az erdőn túl.
A tragédia csattanója logikus, mégis meglep – s érthető, hogy Shakespeare néhány évvel később született művében Hamletet miért fogja rettenteni az álom gondolata.
Horváth Lajos Ottó Theseus-Oberonjának ellenpontja Szarvas József Zubolya, Nagy-Kálózy Eszter Hippolyta-Titániája fejedelmi, Farkas Dénes Puck-Philostratja igazi koboldjáték.
Tompos Kátya Helénájának elhisszük elveszettségét, Mátyássy Bence Demetriusa nemcsak akrobatikus szempontokból kiváló, de Fátyol Kamilla Hermiája, Fehér Tibor Lysandere, s minden szereplő egy remek összjáték részese.
Érdemes többször is megnézni.
(William Shakespeare: Szentivánéji álom. Rendező: David Doiasvili. Nemzeti Színház.)
