– Az Első nagylemez meg nem jelenési körülményeit, és a hozzá kapcsolódó történeteket már ismerjük. Ám nem beszéltünk magáról a koncertről és arról, miként sikerült dokumentálni azt az utókor számára.
– Lényeges, hogy az 1978-as anyagnál több dolgot a helyére kellett tenni. Ismert, a Láng Művelődési Központban az Apostol együttessel kerültünk össze, vagyis mi voltunk az előzenekaruk. Eredetileg a szervezők nem ránk gondoltak, hanem egy lengyel, vagy más nemzetiségű zenekarra, amely végül nem jött el. Csiba Lajos (a Petőfi rádió zenei szerkesztője – a szerk.) szólt, hogy lenne ez a beugrási lehetőség, aminek nagyon örültünk. A fellépés hírére kívül-belül elképesztő nagyságú tömeg jött össze: a falakon kívül is gyülekeztek az emberek, akik már be sem fértek a terembe, de a közvetítő kocsit is alig lehetett megközelíteni. Mi, a Magyar Rádió hivatalos hangrögzítése mellett úgynevezett „műfejes” (szivacsfejen kialakított fülekben elhelyezett két mikrofon) felvételt csináltunk. Primitív módszer ugyan, de nagyon jól visszaadja a koncert hangulatát. Érdekes volt szembesülni azzal, hogy az Apostol műsora alatti fújolást kivágták, helyette a mi koncertünk közönségzaját keverték be. Hogy a lemez miért nem jelent meg akkoriban, arról korábban már beszéltünk. Fontos tudni, hogy a húsz évvel később kiadott CD a saját műfejes felvételünket tartalmazza, illetve mindazokat a rádió által nem közvetített részeket, amiket kivágtak, vagy átszerkesztettek, vagy átemeltek az Apostolhoz. Tehát a mi rögzítésünk a hiteles, azt foglalja magában, ami akkor, és ahogyan történt. Igaz, hogy a rádió koncertanyaga, de a felvétel nem azonos az övékével. Mindez második kiadásban a 2009-es Nagy „P”-sorozatban újra megjelent, két bónusszal, a Lőj rám és a Forma 1. demóival kiegészítve. Egyébként ezzel a két számmal álltunk be a koncert hangpróbáján. Szerencsére a felvételek jó minőségben maradtak meg, nemigen kellett, de nagyon nem is lehetett belenyúlni.
– Az új felállás stúdióalbumának megjelenését követő évben egy olyan válogatásalbummal (Színe-java) rukkoltatok elő, amely a zenekar klasszikus felvételeinek eszenciája. Miért gondoltad úgy, hogy előveszitek a régi dalokat?
– Az előző lemezek kapcsán beszéltünk arról, hogy a technika folyamatosan változik, fejlődik. Ez volt az egyik ok, másfelől a zenekar akkori összetételét tekintve kialakult egy markáns, nagyon erős, billentyű nélküli felállás. Nem kellett sokat bajlódni a hangszereléssel, adta magát. Akárcsak a korai Gesarol-időkben, a két gitár plusz dob hangzás abszolút kitöltötte a teret. A számokat összerakva – a Miskolc kivételével – nem éreztük, hogy bármelyikből hiányozna az orgona. A gyakorlat egyébként nem új keletű: külföldön rendszeresen adnak ki újra felvett anyagokat. Nem titok, bennem is felmerült, hogy a Hungaroton tulajdonát képező első három stúdióalbumot, bónuszokkal együtt, újra rögzítenénk a jelenlegi felállással. A 2015-ös stúdiótechnikával, a mai énekhanggal és megszólalással az eredmény nem lehet kétséges.