Örömteli, hogy egyre több olyan esemény, filmklub, fesztivál és sorozat indult az elmúlt időszakban, amely a magyar film történetével és bemutatásával foglalkozik. Többek között a miskolci nemzetközi filmfesztiválon, a Cinefesten tisztelegnek a hazai mozgókép gazdagsága előtt, és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet adja ki egymás után DVD-n az emlékezetes alkotásokat.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is kivette a részét ebből a társadalmi munkából, és az 53 magyar film című televíziós és filmklubsorozat sikere után az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata úgy döntött, összeállítanak egy újabb válogatást, mely a magyar dokumentumfilm történetét öleli fel. A vállalás azért is példás, mert nem kisebb időszakot, mint az 1936–2013 közötti korszakot fogják bemutatni filmklub keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Ráadásul a magyar dokumentumfilmek hozzáférhetősége meglehetősen limitált, kiváltképp moziban, ezért is különleges a mostani sorozat. Az előreláthatóan tizenhárom blokknyi doku válogatása során a tagok filmesztéták és történészek véleményét is kikérték, így született meg a száz filmből – kilencven dokumentumfilmből és tíz dokumentum-játékfilmből – álló lista.
„Minden generáció, de elsősorban a fiatalok számára hozzáférhetővé kell tenni ezeket a filmeket, amelyek szociológiai és esztétikai szempontból is hatalmas kincset jelentenek, és bennük van a magyar történelem” – fogalmazott Dárday István rendező, az MMA film- és fotóművészeti tagozatának elnöke.
Dárday hozzátette: a sorozatból terveik szerint megtudhatjuk, milyen valójában a magyar filmkincs, milyen érték halmozódott fel benne, holott a filmek többsége ma is különböző raktárakban, gyári épületek polcain hever. „A mai magyar középgeneráció ezeket a filmeket soha nem látta, az oktatásban teljesen esetlegesen használják e műveket, holott a kötelező filmoktatást be kellene vezetni az általános és középiskolákban, az egyetemeken” – tette hozzá.
Az összeállítás felsorakoztatja a magyar dokumentumfilm progresszív irányzatait és összes olyan egyéni teljesítményét, mely a dokumentumfilmes forma lehetőségeit tágította, vagy épp tematikailag hozott újat. A válogatásba került alkotások úttörő művek, rendezőik nyitottságát, társadalmi problémák iránti érzékenységét, sok esetben bátorságát dicsérik.
Az első, a Nehéz emberek című tematika köré épülő sorozat november 10-én kezdődik Kovács András Nehéz emberek című alkotásával, a filmklub vendége pedig maga a rendező lesz. December közepéig hétfőnként olyan további filmremekekkel találkozhat a közönség a mozivásznon, mint Kósa Ferenc Küldetés és Az utolsó szó jogán című alkotásai – mindkét alkalommal a rendező jelenlétében –, valamint Sós Ágnes: Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek, Tóth Péter Pál: Számvetés és a Gulyás Gyula–Gulyás János alkotópáros Ne sápadj! című dokumentumfilmjei.
A január 5-én kezdődő második blokk A történelem fogságában címet kapta, és benne a 20. századi népirtásokra, a holokausztra és a Gulágra emlékeznek három-három filmmel. Ebben mások mellett látható lesz Sára Sándor Magyar nők a Gulágon – 3. rész című, 1992-es dokuja is, amelyről a rendező fog személyesen beszélni.
A későbbi összeállításokban szerepelnek a szocializmus valódi arcát leleplező filmek; a magánélet legbensőbb köreiig eljutó dokuk; tabunak számító történelmi traumákat feldolgozó munkák is. A sorozat a tervek szerint 2016-ban fejeződik be, igazodva az ünnepekhez és iskolai szünetekhez.
Az első két sorozat részletes műsora itt található.
