Jobb későn, mint soha: bónuszok és ritkaságok

„Azt gondoltuk, világhírűek leszünk, ezért Galla Miklós fordításában megcsináltuk néhány szám angol változatát.”

– A zenekar a Fradi-pályán tartotta az 1985-től 1993-ig tartó leállás utáni nagy visszatérő koncertjét. Az arról készült élő felvételes lemezek egymás után jelentek meg, a második öt bónuszt is tartalmaz.
– A Fradi-pálya koncertlemezek megjelenésének idején még mindig technikai problémákkal küzdöttünk. Az esemény teljes anyagát képben és hangban rögzítettük. Ám terjedelmi korlátok miatt mindkettőből kimaradt a Tűzimádó című szám, valamint a teljes Honfoglalás szvit. A kiadvány, terveim szerint a húszéves jubileumra, a két felvétellel kiegészítve, újra megjelenik. A CD első része a „Worst of ”, vagyis a „legrosszabb” felvételek gyűjteménye, a második a maradék, vagyis a „Rest of ”. Erre kerültek azok a számok, amelyek megjelenésére annak idején nem kaptunk lehetőséget. Így került – kegyes csalással – a koncertfelvételek közé ékelve öt szám, amiket egyébként stúdióban rögzítettünk. Hozzákeverve a közönségzajt, olyan, mintha ezek is a koncert részei lettek volna. Sok mindent pótoltunk a régi anyagok megjelentetésének terén, az eddig kiadatlanok pedig folyamatban vannak. Így, a készülő Élve vagy halva-DVD-vel, az említett Fradi-pálya jubileumi kiadványával lassan teljes lesz a P. Mobil története.

– Az első „bekevert” dal a Simli show. Eredetileg a Kintornás szerencséjének a része?
– Igen, az ötből négy szám a rockoperetthez készült. Bencsik a zeneszerző, a szöveg pedig azon kevesek közé tartozik, amit nem én írtam, hanem Huszár Erika. Ő ismert szövegíró volt akkoriban, és a Gemini basszusgitárosának, Várszegi Gábornak a felesége. Mindig az aktuális basszusgitárosok énekelték, Bajnok nagyon szerette. Most épp Danikán (Tarnai Dániel, a jelenlegi basszusgitáros – a szerk.) a sor.

– Hajsza.
– A közönség mindig kitalál valamit, ami kifejezi kedvenc zenekarához való tartozását. Akkoriban kórusban skandálták, hogy: „A Hajsza, a Gálya, a Főnix éjszakája”. Mind a három szó egy-egy szám címet takar, amit ilyen módon mondatba foglaltak. A közönség mindig szerves része volt a P. Mobil műsorának. Az első szövegváltozatban „Járni egy régi utcán / Nézni, hogy alszik a város / Húzni egy verkli karján” sorok szerepeltek. Később, mikor a számokat összetartó laza szövet szétfoszlott, a dalok elkezdtek önálló életet élni. Ezért némileg változtatni kellett a szövegen, hogy érthető legyen. Mostanában kezdtem rájönni, hogy Márai, Wass Albert vagy a többiek, akiknek a körülmények miatt kellett elhagyni szülőföldjüket, egy idő után miért nem akartak visszatérni. Azért, mert csak így tudták emlékezetükben megőrizni azt a világot, amiben annak idején, ott és akkor éltek.

– A gálya.
– Abból a szempontból kilóg a sorból, hogy a szám nem a Kintornás része. A gályarabok ütemre húzták az óriási evezőlapátokat, amit a színpadon, érdekes módon jelenítettem meg. Elhoztam otthonról a nagymutter tuskóját, amit fehérre fújtunk, hogy jobban látszódjon, és két fakalapáccsal (húsklopfolóval) hoztam a tempót. A szerszámnak rendszeresen leesett a feje, egy alkalommal véletlenül eltalálva az első sorban álló gyereket. Később ezeket különböző méretű, lebőrözött, vagyis kutyabőrrel bevont kukával váltottuk ki. Az is megtörtént, hogy egy külföldi turista a hangszerekkel együtt bepakolásra váró kuka tetejét felnyitva megpróbált egy almacsutkát beledobni. Kissé elcsodálkozott, hogy az miért pattan vissza a tartályból Muszáj volt kitalálnom mindenféle hülyeséget, hogy színpadi jelenlétem – hiszen csak így kaphattam működési engedélyt az ORI-tól – igazolva legyen. A szám alapját egyébként Amerika felfedezése képezte. Régészeti kutatások eredményeképpen megdőlt, hogy Columbus járt volna elsőként Amerika földjén, hiszen ott már korábban találtak viking településeket. Ennek alapján egyértelmű, hogy Vörös Erik és Szerencsés Leif a vikingek élén megtalálta az új világot.

– Lódentánc.
– Egy csasztuska, amit szintén Bajnok szokott énekelni. A hetvenes években divatba jöttek, és padlásokról, pincékből előkerültek a régi, igazi bőrből készült, bokáig érő kabátok és minden olyan cucc, amit a szüleink, esetleg nagyszüleink hordtak. Ilyen volt a lódenkabát is, ami lehetetlen khakizöld színben létezett. Bencsik-zene, amire ezt a típusú szöveget tudtam írni, és ami egyébként a Bikinit is „megihlette”

– Átverés. Úgy is hirdettétek, hogy a digózó csajok indulója.
– Így van, sőt Ígéret és átverés címmel is játszottuk egy időben. A Kétforintos dal és a Menj tovább mellett az akkori idők legsikeresebb száma volt. Szintén a hetvenes években létezett a „digózós” jelenség. Ha kimentél az Erzsébet híd lábához, a Jégbüfé oldalán sorakoztak a nyitott sportkocsik, és a csajok bolhaként ugráltak be az olaszokhoz, vagy digókhoz, ahogyan mi neveztük őket akkoriban. Sokszor egy pár nejlonharisnyáért, amihez itthon elég nehezen lehetett hozzájutni, mindenre kaphatók voltak. Egyébként Eric Burdon Hey Jeep száma ihletett a szövegre, ami szintén az ígérgetésről szólt, persze másféle, sajátos amerikai értelmezésben. De mindkettő lényege, hogy „Veszek neked csoda kocsit, Cadillacet”, csak egy pici szerelmet adj érte Jó, kattogós verze, amihez eredetileg a tapsgép készült.

Jobb későn, mint soha: bónuszok és ritkaságok – A P. Mobil 45 című sorozatunk a jövő héten a 2. résszel folytatódik, ahol ismét terítékre kerülnek a zenekar maga korában ki nem adott felvételeihez és a ritkaságaihoz kapcsolódó érdekes történések.