Endrényi Krisztina, Radnóti Miklósné örökösének jogi képviselője és Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti Miklós és Radnóti Miklósné irodalmi hagyatékának kezelője vasárnap közleményben tiltakozott az ellen, hogy politikai pártok kampánytémává tegyék a hagyatékot. A közlemény szerint egyértelműen kitűnik Radnóti Miklósné végrendeletéből, hogy a Pozsonyi úti közös lakásukat Radnóti Fanni nem kívánta múzeumi célra hasznosítani. „Radnóti Miklós költészete, élete és halála, valamint Radnóti Miklósné alakja nem válhat politikai kampánytémává, nem használható fel politikai célokra. Nevükhöz nem kapcsolhatja magát egyetlen politikai párt sem. Minden ilyen kísérlet kegyeletsértő, ellentétes a költő és felesége által képviselt szellemiséggel, méltatlan az emlékükhöz” – írták.
Az ügy előzménye, hogy Radnóti Miklósné és Radnóti Miklós hagyatékából származó tárgyak bukkantak fel árveréseken, ami nagy sajtóvisszhangot váltott ki. A Demokratikus Koalíció politikusa, Gy. Németh Erzsébet fővárosi képviselő közleményt adott ki, mely szerint Gyarmati Fanni sosem költözött el közös lakásukból, minden személyes tárgy, emlék és bútor az eredeti állapotában van, így minden lehetőség adott volna egy Radnóti-emlékmúzeum kialakítására. A november 26-i Fővárosi Közgyűlésen javaslatot tesz a hagyaték megvásárlására és emlékmúzeum kialakítására. LMP-s politikusok már szeptember végén sajtótájékoztatón közölték: lakásmúzeumot alakítanának ki a Pozsonyi úti lakásban, és azt kérik a kerülettől, kezdjen tárgyalásokat az örökösökkel az ingatlanról és a hagyatékról.
„Ha akarta volna, Radnóti Miklósné a magyar államra hagyhatta volna teljes vagyonát, de nem így tett. Radnóti Miklós és saját irodalmi hagyatékát – a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirat és Régi Könyvek Gyűjteményének adományozta. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, lakását pedig nem kívánta múzeum céljaira hasznosítani. Sem a könyvek, sem a műtárgyak nem kallódnak el, ugyanis a gyűjtők gondosan őrzik őket magángyűjteményükben” – írják az ügyvéd és Ferencz Győző a vasárnapi közleményben.
Úgy vélik: érthetetlen az értetlen felháborodás, amelyet az a hír váltott ki, hogy egyes tárgyak és könyvek árverésre kerülnek. „Radnóti Miklós a jelenlegi formájában soha nem látta ezt a lakást, amelynek mérete, alaprajza az 1960-as években megváltozott, berendezése nagyrészt kicserélődött. Radnóti Miklós könyvtárának legnagyobb és legértékesebb része 1945 tavaszán megsemmisült. Radnóti Miklósné nem gyűjtött rendszeres könyvtárat. Az árverésre kerülő műtárgyakat egy-két kivételtől eltekintve Radnóti Miklósné önállóan szerezte be, tehát nem részei a szűken értelmezett Radnóti-hagyatéknak” – írják.
Azt is közölték: Radnóti Miklós íróasztalát, karosszékét, könyvespolcát és hitvesi ágyukat, egy válogatást könyvtáruk eredeti darabjaiból és több személyes tárgyat az általános örökös rendelkezése szerint a XIII. kerület Helytörténeti Gyűjteményének részeként állítják majd ki, az emlékszoba 2015 tavaszán nyílik meg.
Természetesen lehetséges, hogy az állam vagy annak intézményei is vásároljanak Radnóti Miklósné hagyatékából származó tárgyakat: ez történt már októberben is, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum Lesznai Anna temperaképét vette meg Radnóti Fanni hagyatékából a Virág Judit Galéria aukcióján. Radnóti Miklósék egykori lakása azonban ettől még az örökös tulajdona, aki szabadon rendelkezik az ingatlannal.
„Amennyiben Magyarországon a hatályos törvényeket és a jogerős végrendeleti öröklést tiszteletben tartják, senki nem gondolhatja, hogy Radnóti Miklósné örököseit arra lehet kötelezni, hogy ajánlják fel közcélra a rájuk hagyott értéktárgyakat, továbbá senki nem kérheti számon általános örökösén, hogy miként rendelkezik örökségével, végül pedig nem lehet a tulajdonos akarata ellenére lakásmúzeummá alakítani Radnóti Miklósné lakását” – írták a közleményben.
