Állami tulajdonba került az aradi vértanú levele

Nagysándor József búcsúlevelét vette meg az állam aukción. Gyarmati Fanni hagyatékából is árvereztek.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dokumentumleletére nyolcmillió forintos kikiáltási árról indult a licit, végül 14 millió forintért vásárolta meg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, amely élt elővásárlási jogával. A levél egy családi hagyatékból került elő. Annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője nem is emlékezett hasonlóra az elmúlt évtizedekből.

Annak érdekében, hogy a nemzeti kincsnek számító dokumentumot ne lehessen engedély nélkül kivinni az országból, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ védetté nyilvánítási eljárást indított az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága kezdeményezésére. Nagysándor József honvéd tábornok nagybátyjához, Nagysándor Imre kalocsai érsek orvoshoz és családjához írt levelének érdekessége, hogy október 6-án, a kora hajnali órákban kelt, míg a vértanúk többsége már október 5-én megírta búcsúlevelét. A levélről Hermann Róbert hadtörténész itt írt.

Nagysándor Imre
tisztelt kedves Nagy bátyámnak
– Erseki orvos
Kalocsán

Arad, oktober 6-kan 849.

Tisztelt kedves jó Bátyám!
Mit a sors reám mért – nehány óra múlva tűrni fogom – de nyugott lelkiösmérettel s tiszta öntudattal – tsókolom kedves Bátyámnak atyai – kedves jó nénémnek anyai kezeit – köszöntöm tsókolom Emmit, Ninát – Kováts Rózát, Szabó Gyurit gyerekeivel együtt s Csernust – Isten áldása mindnyájokra – kivánja lelkeből
Tisztelt kedves Bátyámnak alázatos ötse Józsi

A Központi Antikvárium árverésén Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni hagyatékából mintegy 30 könyv került kalapács alá, a költő saját kezű dedikációjával vagy a neki ajánlott sorokkal. A hagyaték összes darabja gazdára talált. A tételek közül a legmagasabb áron, 7 millió forintért kelt el az 1932-es Szegedi Kis Kalendárium, amely a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának 1929 és 1938 között megjelent kilenc évkönyvének az egyike, a költő feleségének írt ajánlásával. A kiadvány kikiáltási ára 400 ezer forint volt. Nagy volt az érdeklődés a Meredek út című verseskötet első kiadása iránt, amely a költő ajánló soraival 3,4 millió forintért cserélt gazdát. Élénk licitemelkedés mellett 420 ezer forintnál ütötték le Török Sophie Sirató című kötetének számozott példányát, a címlapon Radnóti Fifinek szóló dedikációval.

Kikiáltási áron, 800 ezer forintért kelt el a Dózsa-féle parasztfelkelés korabeli beszámolója. A Nürnbergben, 1514-ben készített röplap címlapján Dózsa trónon ülve látható. Kikiáltási árának több mint ötszöröséért, 26 millió forintért talált gazdára Bolyai Farkas nemeuklideszi geometriai rendszerének első kiadása, amely fiának, Bolyai Jánosnak világhírű munkáját, az Appendixet is tartalmazza. Nyomdai feljegyzések szerint a művet mindössze 500 példányban publikálták.

Művelődéstörténeti kincsnek számít Tersztyánszky Antal, Hont vármegyei követ emlékkönyve, az 1832-es, 1836-os pozsonyi reformgyűlés emléke. A kiadványban a 165 résztvevő bejegyzése található. Az aranyozott bőrtokkal ellátott írás kikiáltási ára 500 ezer forint volt, majd 600 ezer forintért cserélt tulajdonost.

Sokan érdeklődtek Széchenyi István Lovakrul című tanulmányának 1828-as, első kiadása iránt, amelyben a szerző a lótenyésztéssel és lóversenyekkel kapcsolatos gondolatait foglalja össze. A címlap elé beragasztott levélen Széchenyi német nyelvű ajánlása olvasható. A kiadvány leütött értéke jóval meghaladta 600 ezer forintos kikiáltási árát és végül 3,2 millió forintért kelt el.