Az ózdi központ épülete egymilliárd-hatszázmillió forint európai uniós és háromszázmilliós kormányzati támogatásból valósul meg, az intézmény teljes neve Kulturális GPS – Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer, Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központ és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tagintézménye. A központ időkapszuláját Orbán Viktor miniszterelnök helyezte el februárban, a projektnyitó rendezvényt szerdán tartották Ózdon.
Az Ózd ipari negyedében épülő központ a digitális kultúrára épít, első nagy kiállítása, a Digitális Kárpát-medence a térség kultúrtörténetét fogja bemutatni digitális technikával, fényfestéssel, a MaNDA filmes és egyéb anyagára támaszkodva. A mozgó, interaktív tárlat megpróbálja körüljárni azt a kulturális váltást is, amit a digitális technika jelent. Az erőművel szomszédos fúvógépház épületére szintén a MaNDA nyújtott be európai uniós pályázatot, ami egyelőre támogatási szerződés előtt áll. Filmtörténeti élményparkot rendeznének be itt, ahol a filmezés gyakorlati részével ismerkedhetnének a látogatók, például saját filmjelenetet forgathatnának. Ózd városa pedig kohászati szabadtéri múzeumot alakít ki az ipari parkban, amely így a város oktatási-kulturális negyedévé válhat.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum a magyar filmtörténet anyagát gyűjti, és foglalkozik más kulturális értékek digitalizálásával is. Országszerte száz kulturális intézményben nagyjából ötszázan dolgoznak kulturális közfoglalkoztatottként múzeumok gyűjteményében lévő dokumentumok és tárgyak digitalizálásán, 3D modellek készítésén. Jelenleg összesen egymillió tételből áll a digitális gyűjtemény. Az elkészült digitális anyagok az Europeanát, az Európai Unió digitális könyvtárát is gyarapítják. Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója elmondta: az új létesítményben nem folyik majd digitalizálás, mert a kulturális örökség digitalizálására jelenleg nem kínál forrásokat az unió. Készül viszont Ózdon egy digitális kulturális és oktatási adatbázis, pedagógusok közreműködésével, a nemzeti alaptantervre épülve. Ezt később azok a tanárok is tudják majd bővíteni, akik használják. A különböző kulturális értékek pontos helymeghatározással szerepelnek majd az adatbázisban, erre utal a Kulturális GPS elnevezés.
Az 1,9 milliárdos támogatás csak az infrastruktúrát fedezi, a tartalmi fejlesztésekre további csaknem hatszázmillió forintot nyertek a Társadalmi Megjújulás Operatív Program (Támop) pályázatán, így a központ összesen közel 2,5 milliárdból valósul meg. Lovas Lajos elmondása szerint a távmunka piacára is belépne a központ: munkalehetőséget is biztosítana olyanoknak, akik megtanulják náluk például a 3D-kódolást, és távmunkában tudnák végezni. A kihelyezett képzések ügyében számítanak a két környékbeli felsőoktatási intézményre, az egri Eszterházy Károly Főiskolára és a Miskolci Egyetemre, amelyekkel a térség országgyűlési képviselője, Riz Gábor (Fidesz–KDNP) elmondása szerint régóta jó kapcsolatot ápol a város. A központnak konferenciákra, rendezvényekre alkalmas terei is lesznek. A gyár egykori berendezésének egy részét is megőrzik, például egy óriási darut.
A gyárépület szecessziós ipari műemlék, amely Csontos Györgyi építész, vezető tervező elmondása szerint éppen a tervezés kezdetekor töltötte be a századik életévét. Nyalka Antal szakmai vezető arról beszélt, milyen környezetbarát megoldásokat alkalmaznak a központ építésekor. A fűtést elsősorban napenergiával és környezeti hőenergiával oldják meg, utóbbit az épület alatt áramló talajvíz biztosítja.
