Történelmi pillanat, amit a magyar zenetörténet legszebb lapjain fognak megemlíteni – fogalmazott a bemutató házigazdája, a Zeneakadémia korábbi rektora, Batta András kormánybiztos. Elmondta, a zongorában a spiritualitás és a materialitás találkozott egymással, hiszen az alkotók létrehozták azt a hangzást, amely Bogányi Gergely „fejében, szívében vagy lelkében szólt, ez pedig maga a csoda”.
A zongora hét évig készült – árulta el a kormánybiztos. A fejlesztés ötlete Bogányi Gergely barátaival és mérnök, konstruktor ismerőseivel való beszélgetések alkalmával körvonalazódott. A zongora készítését a művész több mint hét évig egymaga finanszírozta, 2012-ben azonban egy startup vállalkozást alapítottak, ami külső tőkét is vonzhatott a további kísérletezéshez. A nyertes pályázatoknak köszönhetően mintegy 126 milliós uniós támogatásból és a jórészt a Magyar Nemzeti Bank szponzori támogatásával előteremtett 76 millió forintos önrészből tökéletesíthették a hangszert. A Szerencsejáték Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma további 100 millió forintos támogatást biztosított.
Két gyökere van a most bemutatott hangszernek – folytatta Batta András. – Az egyik Liszt Ferenc, akinek művészete korának számos zongorakészítőjét ihletett meg, és akinek habitusa mélyen benne van Bogányi Gergelyben. A másik Beregszászy Lajos, a zseniális magyar zongorakészítő, akinek forradalmi újításait több nagy zongoragyártó átvette. A hangszer a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövő felé mutat – fogalmazott a kormánybiztos.
A felvezetést követően végre a hangszer is megszólalhatott. Bogányi Gergely Debussyt játszott, Gerald Clayton dzsesszmuzsikája pedig a hangszer egy másik arcát mutatta be.
Bogányi Gergely a rövid előadás után elmondta, arra törekedtek, hogy erőteljes, tiszta, egyenes hangzást érjenek el, amely ugyanakkor gazdag felhangrendszerrel bír. A régi zongorák szép, barátságos hangjával szemben a modern hangszerek esetében az elsődleges szempont, hogy bírják a strapát. – Mi ezt a két dolgot szerettük volna összehozni – hangsúlyozta a zongoraművész. Hozzátette, már a prototípus is olyan kvalitásokat mutatott, amire még ők maguk sem voltak felkészülve. Ennek ellenére azonban van még hol kutatni és fejleszteni tovább – fogalmazott Bogányi Gergely, aki azt is elárulta, a prototípus mellett két példány készült el eddig a zongorából.
Bolega Attila főkonstruktőr a Bogányi-zongora különlegességéről szólva kifejtette, hogy a hangszer lelke, a rezonáns az általános gyakorlattól eltérően nem fából készült. A kompozit rezonáns a speciális gyártási technológiának köszönhetően ellenállóbb a környezet hatásaival szemben, illetve egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít. Üveges Péter Attila főtervező hozzátette, a zongora formavilága zenei indíttatású. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúrának köszönhetően a hang tisztábban és erőteljesebben éri el a hallgatóságot, a hangszer nemcsak felfelé, de lefelé is szól – fogalmazott a szakember. A zongora fejlesztésében kettőjükön kívül Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is részt vett – derült ki a sajtótájékoztatón.
A New York-i Klavierhaus vezetője, Reisinger Károly rámutatott, a zongoristák mindig a koncertterem hangszerére vannak utalva. A zongorakészítés pedig lassan olyan iparrá vált, amelyben nincs idő álmodozásra. A Bogányi-zongora kiutat mutatott ebből, ezért is történelmi a pillanat, a művészet felülkerekedett az iparon – fogalmazott Reisinger Károly.
Komoróczki István, a zongorát fejlesztő Zengafons Kft. ügyvezetője elmondta, érdemi érdeklődés még nem volt, de az év második felében mindenképpen szeretnék értékesíteni a zongorát, amelynek ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint). Hozzátette, fontos a hangszer magyar szabadalmi védettsége, ezért a Bogányi-zongora már több országban – köztük Kínában és az Egyesült Államokban – formavédelmi oltalom alatt áll.
A zongora szerda este a Zeneakadémián, a magyar kultúra napja előestéjén rendezett zártkörű gálán debütál.
