Bolega Attila főkonstruktőr a Bogányi-zongora különlegességéről szólva kifejtette, hogy a hangszer lelke, a rezonáns az általános gyakorlattól eltérően nem fából készült. A kompozit rezonáns a speciális gyártási technológiának köszönhetően ellenállóbb a környezet hatásaival szemben, illetve egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít. Üveges Péter Attila főtervező hozzátette, a zongora formavilága zenei indíttatású. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúrának köszönhetően a hang tisztábban és erőteljesebben éri el a hallgatóságot, a hangszer nemcsak felfelé, de lefelé is szól – fogalmazott a szakember. A zongora fejlesztésében kettőjükön kívül Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is részt vett – derült ki a sajtótájékoztatón.
A New York-i Klavierhaus vezetője, Reisinger Károly rámutatott, a zongoristák mindig a koncertterem hangszerére vannak utalva. A zongorakészítés pedig lassan olyan iparrá vált, amelyben nincs idő álmodozásra. A Bogányi-zongora kiutat mutatott ebből, ezért is történelmi a pillanat, a művészet felülkerekedett az iparon – fogalmazott Reisinger Károly.
Komoróczki István, a zongorát fejlesztő Zengafons Kft. ügyvezetője elmondta, érdemi érdeklődés még nem volt, de az év második felében mindenképpen szeretnék értékesíteni a zongorát, amelynek ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint). Hozzátette, fontos a hangszer magyar szabadalmi védettsége, ezért a Bogányi-zongora már több országban – köztük Kínában és az Egyesült Államokban – formavédelmi oltalom alatt áll.
A zongora szerda este a Zeneakadémián, a magyar kultúra napja előestéjén rendezett zártkörű gálán debütál.
