Az meg egyenesen a slendriánság csimborasszója, hogy a valóságkoherencia minimuma sem működik a filmben. Egyszerre járunk a nyolcvanas, a kilencvenes és a kétezres években, az örökké jó ebédhez szóló nóta hangulata keveredik a rajzolt rasztafrizurás járókelő látványával, a régi TV2-logó a Kádár-címerrel. Ha az alkotók a végén nem jeleznék finoman, hogy a valós Mancs csak ihletője volt a filmnek, akkor ez a vállalkozás súrolná a kegyeletsértés határát.
(Mancs. Színes, magyar családi kalandfilm, 92 perc, 2014. Rendező: Pejó Róbert. Forgalmazó: A Company Hungary Kft.)
