Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetője az est elején hangsúlyozta, a költészet igenis lehet menő és szexi. Ez a gondolat jelölte ki az esemény útját, amely kisebb kanyarokkal ugyan, de egyértelműen haladt a cél, vagyis a költészet népszerűvé és így eladhatóvá tétele felé.
A kísérlet sikerrel zajlik egy ideje, a költészet (bizonyos formái) valóban kezdenek divatba jönni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Blaha Lujza téri egykori Corvin Áruház tetején lévő szórakozóhely zsúfolásig megtelt emberekkel. Akik láthatóan a költőkért váltották meg a belépőjegyet. Manapság, amikor arról panaszkodunk, hogy senki sem olvas, ez mindenképpen figyelemre méltó eredmény. Különösen, ha belegondolunk, hogy az est főszereplői nem befutott nagyágyúk, hanem a legfiatalabb költőnemzedék tagjai voltak.
A Gourmand zenekar felvezető műsora után elsőként a Csider István Zoltán és munkatársunk, Pion István által szerkesztett Slam.Pont című, a slam poetryt és meghatározó képviselőit bemutató könyvsorozat második kötetének szerzői érkeztek a színpadra. Győrfi Kata, Simon Márton és Kövér András „Kövi”, valamint a kötetben szakértőként szereplő Kálmán C. György irodalomtörténész a kiadvány kapcsán a slam poetry földrajzi különbségeiről – az erdélyi, a pécsi és a budapesti szcéna összehasonlításában –, az alapvetően színpadi műfaj kötetbe szerkesztett verziójáról, és a szépirodalom berkeiből érkező fanyalgásról beszéltek. – A slam poetry megmozgatja az irodalom merev határait – foglalta össze a műfaj sajátosságát Kálmán C. György.
Az est második részében a kiadónál frissen megjelent három kötet szerzőjét, Dékány Dávidot, Kemény Zsófit és Sirokai Mátyást kérdezte Pion István és Csider István Zoltán. A vontatottan kibontakozó témák a versírás és a kiadás viszontagságaitól a világűr tágasságáig terjedtek.
Dékány Dávid Darwin Motel című első kötetének versei „egy felnőtt elkövető higgadtságával vallanak a kamaszkor őrületéről” – olvasható a kiadó jellemzésében, erről sajnos keveset tudtunk meg a beszélgetésből, a költő felolvasásából már annál inkább.
Sirokai Mátyás A káprázatbeliekhez című harmadik kötete kapcsán a versek és a világűr kapcsolatáról beszélt: „ez egyfajta science fiction líra, mindegyik szövegben az űrben járunk”. Kemény Zsófit a Nyílt láng használata című első verseskönyvéről kérdezték. A költőnő mesélt a munkatempójáról, tavaly megjelent Én még sosem című regényéről, valamint az est toposzáról, a slam poetry és a költészet kapcsolatáról.
A költészet napját érdeklődő tömeggel ünnepelni jó érzés, hogy mindez hova fut ki, a tömegrendezvények mennyiben válnak a magyar költészet részévé, az már más kérdés. De még nincs itt a számvetés, és így a fanyalgás ideje. Egyelőre örüljünk annak, hogy a költészet jelen pillanatban tényleg lehet menő.
