Férfi és nő hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit – Karinthy tökéletesen fogalmazta meg az élet legnagyobb rejtélyét. A testőr című háromfelvonásos komédiájában Molnár Ferenc is erre játszik rá.
A színészpár házassága egy év után ellaposodik, az elkeseredett férj pedig attól fél, hogy bővérű felesége hamarosan megunja ezt a helyzetet. Kitűnő színész lévén úgy véli, ez lesz élete felejthetetlen alakítása. De a játék nem hozhat megkönnyebbülést: aminek testőrként örülhet, amiatt férjként fog megtörni. Látszat és valóság, játék és igazi érzelem keveredik itt össze. Ráadásul a feleséget sem lehet megvezetni, színészi nagyságát ő is bebizonyítja.
A testőr egy igencsak kiszámítható darab, amelyben önnön esendő figuránkat látjuk viszont, ráadásul nevetni is tudunk rajta. Molnár polgári bulvárjának világát Valló Péter tökéletesen érti. De most nagyon is a biztonságra játszik: nem akarja megbolygatni, aktualizálni. Rendezése túlzottan terjengősre sikerült, pedig a helyzetkomikumokra, a szellemes színészi helyzetekre építő darab feszesebb, promptabb játékot követel a színészektől.
Problematikusak Cseh Renátó díszletei, amelyek ütik egymást. Az első és második részben látható lakásbelső eklektikus, kissé modern, amely igencsak távol áll a második rész békebeli operapáholyától. De ugyanez az átgondolatlanság jellemző Pusztai Judit jelmezeire: a mai emberek átlagos viselete mellett a múlt századi díszegyenruha és nagyestélyik értelmezhetetlenek.
Molnár darabjai a színészi játékon bukhatnak el leginkább. Valló alapvetően jól döntött, hogy Eszenyi Enikőre és Stohl Andrásra bízta a főszerepeket. Jó viszontlátni Stohlt Molnár világában a sok komoly, drámai szerep után. Színész-testőre visszafogottan virtuóz alakítás, tökéletesen egyensúlyoz a karakterek között. Mély érzésekkel rajzolja meg a férj vívódásait, a testőrhöz pedig elegáns humorral közeledik, rendkívül árnyalt szerepformálásában a külső jegyek, gesztusok csak a komédiázást húzzák alá. Hitelesen eleveníti fel a Molnár-hagyományt.
Eszenyi Enikő is tökéletesen hozza a színésznőt, annak minden allűrjével, kihegyezett érzelmi kitöréseivel. Sok, de annak is kell lennie. Vonzó díva, aki orruknál fogva vezeti a férfiakat, de ott hordozza magában a megfontolt női bölcsességet is. Kern András bár rutinból oldja meg a házibarátot, de azt kifogástalanul teszi, Vári Éva a mama szerepében pedig az előadás legüdébb színfoltja.
A testőr hibái ellenére szerethető előadás. Könnyed, szórakoztató, de az igényes fajtából.
(Molnár Ferenc: A testőr. Rendező: Valló Péter. Pesti Színház.)
