Rezi Kató Gábor, az intézmény igazgatója a csütörtöki esztergomi sajtóbemutatón elmondta, a múzeum a kiállítások fejlesztésére 500 millió forint uniós támogatást nyert el, a kápolna felújítását a kormány további 50 millió forinttal segítette. A szombaton nyíló múzeum legnagyobb turisztikai újdonsága, hogy immár látogatható lesz a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix terem, a királyi kápolna és (részlegesen) a Studiolo is. Az elmúlt tíz évben végzett restaurálási és helyreállítási munkáknak köszönhetően csoportosan, vezetéssel így már a nagyközönség is végigjárhatja a palota legizgalmasabb részeit. A beruházás során elkészült továbbá az új állandó kiállítás a Várhegy történetéről, amelyhez a szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználták.
– A jelenlegi fejlesztés hosszú idő után az első, amely az egyedülálló épületegyüttes több pontján is megnyugtató, végleges megoldást nyújt, továbbá turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre – hangsúlyozta az igazgató. A palota talán leghíresebb része Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, a Studiolo. Itt található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. A freskó kutatásán és helyreállításán 2000 óta Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor dolgozik. Mások mellett az ő nevéhez kötődik az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb hazai művészettörténeti bejelentése, amely szerint nem zárható ki, hogy a négy erényt megszemélyesítő nőalakokat a korai reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója, a firenzei Sandro Botticelli festette.
Wierdl Zsuzsanna lapunknak elmondta, a Studiolo a falképek teljes restaurálása, valamint az építészeti rekonstrukció végeztével, hozzávetőlegesen két év múlva nyeri el végleges formáját.
A freskó eredetével kapcsolatban a restaurátor kifejtette: egyértelműen kijelenthető, hogy a kép firenzei mester műhelyéből származik. – Márpedig ebből a korból, a firenzei iskolából származó, ilyen színvonalú falikép sehol a világon nincs Itálián kívül. Még ha nem is térünk ki tehát az alkotó személyére, ez a festmény akkor is páratlan értéket képvisel – fogalmazott Wierdl Zsuzsanna.
– Ez tudományos, és nem bulvártéma, sajnos mégis azt csináltak belőle – utalt a szakember az elmúlt évek vitáira, amelyek során többen nyilvánosan megkérdőjelezték a kép eredetét. – Ebből a szempontból szerencsétlenség, hogy ilyen híres alkotó művére bukkantunk. – De amint a festmény látható lesz teljes valójában, eloszlanak majd a kételyek.
| |
| Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet |
– A jelenlegi fejlesztés hosszú idő után az első, amely az egyedülálló épületegyüttes több pontján is megnyugtató, végleges megoldást nyújt, továbbá turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre – hangsúlyozta az igazgató. A palota talán leghíresebb része Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobája, a Studiolo. Itt található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. A freskó kutatásán és helyreállításán 2000 óta Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor dolgozik. Mások mellett az ő nevéhez kötődik az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb hazai művészettörténeti bejelentése, amely szerint nem zárható ki, hogy a négy erényt megszemélyesítő nőalakokat a korai reneszánsz egyik legjelentősebb alkotója, a firenzei Sandro Botticelli festette.
| |
| Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet |
Wierdl Zsuzsanna lapunknak elmondta, a Studiolo a falképek teljes restaurálása, valamint az építészeti rekonstrukció végeztével, hozzávetőlegesen két év múlva nyeri el végleges formáját.
A freskó eredetével kapcsolatban a restaurátor kifejtette: egyértelműen kijelenthető, hogy a kép firenzei mester műhelyéből származik. – Márpedig ebből a korból, a firenzei iskolából származó, ilyen színvonalú falikép sehol a világon nincs Itálián kívül. Még ha nem is térünk ki tehát az alkotó személyére, ez a festmény akkor is páratlan értéket képvisel – fogalmazott Wierdl Zsuzsanna.
– Ez tudományos, és nem bulvártéma, sajnos mégis azt csináltak belőle – utalt a szakember az elmúlt évek vitáira, amelyek során többen nyilvánosan megkérdőjelezték a kép eredetét. – Ebből a szempontból szerencsétlenség, hogy ilyen híres alkotó művére bukkantunk. – De amint a festmény látható lesz teljes valójában, eloszlanak majd a kételyek.
