Fukui Yusuke Japánból, Tojama városából származik. A kilencvenes évek elején, még tizenkilenc évesen évesen, egy tokiói antikváriumban talált rá Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvére. Mindez akkora hatást gyakorolt rá, hogy nemsokkal később gépre ült és Magyarországra utazott, hogy jelentkezzen a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakára. Azóta itt ragadt, mostanra pedig már a budapesti képzőművészeti élet meghatározó figurája lett.
Festészetét a tematikai és megoldásbeli változatosság, a sokoldalú anyaghasználat jellemzi. Művészetét döntően a festmények alapanyagával – olajfesték, só, hamu, grafit, papírmassza – való viszonya határozza meg.
Tesla-sorozata a 2011-es fukusimai atomkatasztrófával „kezdődött”. A tragédiát követően újra bekövetkezett az a hónapokig tartó alkotói csend, amelyhez hasonlót először az 1995-ös kóbei földrengés okozott. Ahogy saját maga megfogalmazza, a történtek mindkét esetben olyan „mély aggodalommal” töltötték el, hogy teljesen meggátolták festészeti és más művészeti törekvéseiben.1995-ben vegyes technikával elkészített Boksz-objektjeivel, míg 2011-ben a rádió feltalálójának nevével fémjelzett festménysorozatával dolgozta fel a természet és az ember megbomlott viszonyából következő problémákat.
A Fukusima Daiicsi nevű atomerőműben jelentkező üzemzavarok és balesetek teljesen ellehetetlenítették az életet az erőmű környezetében. Néhány héttel a katasztrófa után, Fukui Yusuke fejében megszületett a Fukushima Hibrid Power Field (2011) létrehozásának gondolata. Ez egy napelemekből és szélturbinákból álló land-art-projekt, amely Japán energiaellátásának 45 százalékát előtudná teremteni. Mivel a különböző pályázatokon nem jutott anyagi forrásokhoz a fenti ötlet, kivitelezése elmaradt. A projekt tervezése közben többször „felbukkanó” Nikola Tesla munkássága azonban ismét rávette a művészt az alkotásra.
A festmények első, 2011–2013-ban készült csoportja a tesla-tekercs által létrehozott, villámokra emlékeztető erőtereket jeleníti meg a síkban. A sötét, kékesfekete háttér és az abból elővillanó fehér vonalkötegek erős kontrasztot teremtenek. A sorozat óriási méretű absztrakt művekkel zárul (2014–2015), amelyek új anyag- és színhasználattal zökkentik ki a befogadót a „megszokott” magasfeszültség hatása alól. Ezeken a képeken olyan festészeti megoldások térnek vissza, mint a Homály (2010–2011) című sorozatban használt elmosott felületkezelés is.
A Tesla című kiállítást csütörtök este hét órakor Petrányi Zsolt művészettörténész nyitja meg, az audioperformanszot Dj Bootsie jegyzi. A tárlat május 31-éig látható.
