Kukorelly kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Költői életművét összegyűjtő kötetéért Kukorelly Endre veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

A díj alapítása, 2006 óta összesen 48 költőt és írót ismert el a szervezet – közölte a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület pénteken. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.

„Éveken át a díjakkal járó pénzjutalom jelentette Magyarországon a legnagyobb összegű civil irodalmi elismerést, ám a szerzői jogi törvény 2012-es módosítása miatt az alkotóknak már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget. Ezért 2013-tól ezt a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át” – olvasható a közleményben.

Az irodalmi nagydíj korábban 3 millió forinttal járt, az irodalmi díjak pedig egy éven át havi 100 ezer forintos ösztöndíjjal. 2013 óta az elismerés nem jár pénzjutalommal, a kitüntetettek oklevelet, a nagydíjas egy bronzszobrot, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotását veheti át.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjjal kitüntetett Kukorelly Endre 1951-ben született Budapesten, a költő, író, újságíró, kritikus jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. Kukorellynél a versek mindig élő szövegek, el kell viselniük, hogy a szerzőjük sosem hagyja őket békén, más lesz a címük, új szomszédaik lesznek, máshogy tagolódnak, szavak cserélődnek ki bennük. Hiszen ezek a versek élnek. A versírás ugyanis ennél a szerzőnél élvezet, és Kukorelly azt szeretné, ha a verseinek olvasása is az lenne – áll a dokumentumban. A díjazott válogatást a Libri Kiadó 2014-ben adta ki Mind, átjavított, újabb, régiek címmel.

Szijj Ferenc Agyag és kátrány című, a Magvető Kiadónál megjelent verseskötetéért kap elismerést. A szombathelyi születésű költő tizedik kötete öt ciklusra bontva negyven rövidebb-hosszabb verset tartalmaz, és a mulandó tárgyi világ részletező leírásával mutatja meg az emberi sorsot. „Költészete a magyar nyelvű gondolati szabadvers megújításának jegyében vált tökéletessé” – olvasható az indoklásban.

Háy János író, költő, képzőművész Napra jutni című, az Európa Kiadónál megjelent novellakötetéért kapja a díjat. Az 1960-ban született szerző a műben A gyerek című nagyregény tematikáját világítja meg más perspektívából; a novellák a gyermekkorra, az elszakadásra fókuszálnak. A díj méltatása szerint Háy a széttartó motívumokból furfangosan összeálló szövegekben úgy rajzol meg egyedi sorsokat, tragédiákat, hogy egy egész generáció magára ismer.

Károlyi Csaba kritikust Nincs harmadik híd című, a Kalligram kiadónál megjelent kritikagyűjteményéért díjazza az Artisjus. A szerző kedvére barangol az írók világában, akár egy régóta ismerős piacon, ahol mégis mindig új ínyencségekre lelhet – olvasható az indoklásban.   

Szilágyi Márton irodalomtörténész A költő, mint társadalmi jelenség című, a Ráció Kiadó gondozásában megjelent kötetéért kap elismerést. Az 1965-ben született egyetemi professzor kutatási területe a 18–19. századi magyar irodalom, legutóbbi kötetében arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, melyek azok az események, történések, amelyek meghatározták Csokonai Vitéz Mihály életét és pályafutását. Szilágyi Márton nem irodalmi elemzéseket nyújt, hanem az irodalom társadalomtörténeti megközelítését preferálja – áll a dokumentumban.

Az irodalmi nagydíjat korábban olyan alkotók kapták, mint Ferencz Győző, Tandori Dezső, Bodor Ádám, Gergely Ágnes, Tolnai Ottó, Spiró György, Oravecz Imre, Balla Zsófia, Kántor Péter, Pintér Béla, az irodalmi díjat pedig többek között Berniczky Éva, Balázs Attila, Borbély Szilárd, Bezeczky Gábor, Dragomán György, Cserna-Szabó András, Jónás Tamás, Temesi Ferenc, Závada Pál, Tóth Krisztina, Buda Ferenc, Szilágyi Zsófia, Fodor Ákos, Háy János, Kiss Judit Ágnes, Tverdota György, Bertók László, Zalán Tibor, Szvoren Edina, Mesterházi Mónika, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa és Szőnyei Tamás vehette át.