Líra helyett negatív utópia

Kezdődik a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Világhírű amerikai író és sok európai regény van, vers nincs.

2013-ban volt Budapesten díszvendég az utóbbi idők talán legnagyobb visszhangot kiváltott regényének szerzője, Michel Houellebecq. A francia író sok vitát kiváltó, Behódolás című regénye az év eleji megjelenés után máris a magyar olvasók polcaira kerülhet. A regény negatív utópia; arról szól, hogy Franciaországban a Muzulmán Testvériség veszi át a hatalmat. Michel Houellebecq már korábban is tett olyan kijelentéseket, amelyek miatt iszlámellenességgel vádolták, a Behódolás azonban különösen nagy vitákat váltott ki. Ráadásul a Charlie Hebdo elleni merénylet idején jelent meg a könyv, amelyet szokatlan gyorsasággal kezdtek el fordítani Európa-szerte. A történetben demokratikus választás útján kerül hatalomra Franciaországban a Muzulmán Testvériség, amely ezután iszlám törvénykezést és szokásokat vezet be, például eltörli a világi oktatást és a nők egyenjogúságát, a francia értelmiség pedig nem képes megakadályozni ezt.

Külföldi prózairodalom tekintetében idén is gazdag a fesztivál kínálata – a könyvek legtöbbje európai regény –, sajnos azonban külföldi verseskötetet idén egyáltalán nem vehetünk a kezünkbe a könyvfesztiválon. Üdvözlendő viszont, hogy több nagy kiadónál is fókuszba kerültek a hazai költők, s közülük is elsősorban a pályakezdő fiatalok. A Magvető adja ki Hevesi Judit Hálátlanok bosszúja című első kötetét, amelynek versei szokatlan súllyal zúdulnak az olvasó nyakába, de ez senkit ne ijesszen el, a könyv az utóbbi idők egyik legerősebb bemutatkozása, olvassuk hát! És olvassuk G. István László rendhagyó verseskötetét, a Repülő szőnyeget is. A szerző példátlan leleménnyel ötvözte a verstani oktatókönyvet a költészettel: minden elképzelhető kötött versformára írt egy költeményt. Izgalmas vállalkozás Sirokai Mátyásnak a Libri Kiadónál megjelent A káprázatbeliekhez című kötete is. A költő prózaverseiben egy alternatív teremtéstörténetet dolgoz fel, sci-fi filmekhez méltó vizuális erővel.

Erős a felhozatal a gyermek- és ifjúsági könyvek terén is. A Tilos Az Á Könyveknél jelenik meg a „felnőtt” -kötetével (Boldogtalanság az Auróra-telepen) számos díjat elnyert Mán-Várhegyi Réka kamaszoknak írt regénye, A szupermenők. És ugyanitt jön Jeli Viktória, Tasnádi István és Vészits Andrea tollából a nagy sikerű Időfutár sorozat ötödik része. A Magvető és a Vivandra Kiadó adja ki Szabó T. Anna egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről szóló meséjét. A keleti legenda alapján szőtt mesét Rófusz Kinga rajzai teszik még ellenállhatatlanabbá. A tudományos kiadványok között érdemes figyelni Jobst Ágnes A Stasi működése Magyarországon című Jaffa kiadós könyvére, amely a vasfüggöny történetének egy különleges fejezetét dolgozza fel. A Nap Kiadónál jelennek meg Németh László válogatott művelődéspolitikai írásai Két kultúra között címmel, Monostori Imre válogatásában; meglepően aktuális gondolatok a kultúra szerepéről.

Ami a prózát illeti, mint mindig, idén is nehezen lehet csupán néhány kötetet kiemelni. Nem feledkezhetünk el a könyvfesztivál díszvendégének, Jonathan Franzennek az Európa Kiadónál megjelenő memoárjáról, a Diszkomfortzónáról. De ugyanitt jön Viktor Pelevin új regénye (Apolló batman), a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa kötete (A diszkrét hős) és a Zabhegyező új fordítása (Rozsban a fogó) mellett a szerző, J. D. Salinger életét bemutató Salinger is.

Tommy Wieringa holland író hazájában nagy elismertségnek örvend, és számos nyelvre lefordították, most végre magyarul is olvasható lesz két regénye, amelyek egyszerre jelennek meg a Libri Kiadónál. A fordítás a lapunk Hétvégi Magazinját főszerkesztő Wekerle Szabolcs munkája. Szintén az Európa adja ki Háy János Hozott lélek című új könyvét, valamint a 20. századi kubai irodalom hazánkban kevésbé ismert ikonikus alakjának, Reinaldo Arenasnak a memoárját (Mielőtt  leszáll az éj). A Park Kiadó gondozásában lát napvilágot a Nobel-díjas Alice Munro magyarul frissen megjelenő kötete, A boldog árnyak tánca. A skandináv krimi koronázatlan királya, Jo Nesbo is új regénnyel jelentkezik, a Vér a havon az Animus Kiadónál jön.

Vendége lesz a fesztiválnak az egyik legnevesebb szlovák író, Pavel Vilikovsky, akinek ugyan új kötete nem lesz, de az elmúlt években kettő is megjelent magyarul, a legutóbbi, a szocializmus erkölcsi csapdáit a kisember szemszögéből bemutató Egy igazi ember története tavaly év végén. Az író meghívásával a jövő évi szlovák díszvendégségre is készült már a könyvfesztivál. Megrázó regény a Napkút Kiadónál megjelent A kórusban sírás művészete, amely Dániában hatalmas társadalmi vitát váltott ki. Erling Jepsen önéletrajzi ihletésű könyve a családon belüli erőszakot, apa és lánya viszonyát dolgozza fel valahol a dán–német határvidéken, a hatvanas-hetvenes években.

Eljön a német kortárs irodalom egyik legismertebb alakja, Daniel Kehlmann is. Legújabb, F című regénye 2014-ben jelent meg magyarul a Magvető Kiadónál. A regényben három testvér, egy hitetlen pap, egy képhamisító és egy bróker keresi az értelmet az értelmetlennek tűnő életben. Magyarul ez már az ötödik könyve a szerzőnek. Dragan Velikics szerb prózaírónak fél tucat kötete olvasható magyarul, a legkülönbözőbb kiadóktól. Legutóbb a Napkút adta ki tőle a Bonavia című regényt, amely egy különleges, Budapestről induló, és Belgrádon át a nagyvilágba vezető utazás során mutatja be egy apa-fiú kapcsolat és egy szerelem buktatóit.

Kjell Westö finnországi svéd író pályájának eddig csúcsteljesítménye az északi országok irodalmi nagydíjával jutalmazott regénye, amely magyarul most jelenik meg Délibáb címen a Széphalom Könyvműhely gondozásában, Jávorszky Béla fordításában, és amit a szerző és a fordító mutat be a fesztiválon. A kiadónál jelenik meg a Jókai Annával készült interjúkból szerkesztett kötet Válaszoltam címmel.