Venni menni, költekezni, felhalmozni, mindig újat, jobbat, modernebbet. A korábban akár évekig, évtizedekig használt, megbízható termékek (például Hajdu mosógép) utódai mára gyorsan elromlanak, vagy ha működésükben nincs is probléma, a marketingkommunikációs szakemberek egy szempillantás alatt elhitetik a fogyasztókkal, hogy valójában nem is élet az élet a legújabb szuper áru nélkül.
„Mert megérdemlem” – szólal meg ilyenkor a kisördög az emberek fejében, ez a két szó pedig nagyszerűen reprezentálja a fejlett társadalmak fogyasztói kultúrájának mozgatórugóját. Ebben a csillogó-villogó termékáradatban egyre súlyosabb problémákat okoz a felhalmozott szemét, melyet a feleslegessé vált, megunt vagy már leselejtezett tárgyak okoznak. Erre a problémára próbál reagálni alkotásaival Nagygyörgy Anna lakberendező, tervező, valamint Sipos Anna és Földi Barbara a ReCreativity társadalmi vállalkozás megálmodói. A budapesti Kaptár közösségi irodában május 22-ig tekinthetők meg a szemétből újjászületett tárgyak, melyek gyakran fél év munkáját dicsérik. A két kiállító külön utakon jár, de közös bennük a szándék, hogy környezettudatosságra tanítsanak.
Nagygyörgy Anna (Zenmaze Design) kiállított tárgyait férje mutatta be. Mint elmondta, Anna munkái arra hívják fel a figyelmet, hogy régi dolgainkat – legyenek azok tárgyak vagy emberi kapcsolatok – ne „jobbra” cseréljük, hanem némi erőfeszítéssel, kreativitással újítsuk meg. Felesége tárgyai azt üzenik, hogy jó elfogadni a valóságot, nem szükséges mindent (és mindenkit) rögtön kihajítani, ha már nem tölti be maradéktalanul az eredeti funkcióját. A most bemutatott tárgyak többsége biciklialkatrészekből készült. Az alapanyagon lévő töréseket, sérüléseket a dizájner nem tünteti el, mert a cél annak megmutatása, hogy egy tárgy a tökéletlenségével együtt okoz örömet, szép és szerethető – hangzott el a megnyitón.
Az MNO kérdésére Nagygyörgy Anna elmesélte, hogy tulajdonképpen már gyerekkorától foglalkozik a környezettudatossággal; a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászként, majd egyre erősödött benne a lakberendezés és a tárgyalkotás iránti szenvedély. Japán–magyar gazdasági kapcsolatfejlesztéssel foglalkozott, beszéli a nyelvet és hosszabb ideig élt is a szigetországban, melynek különleges kultúrája nagy hatást gyakorolt művészetére. A japán esztétikai felfogást sajátjának érzi, megérintette a régi tárgyak tisztelete. Példaértékűnek tartja, ahogyan a kimonókat újrahasznosítják, vagy ahogyan megragasztják az eltört kerámiákat, amik így szebbek lesznek, mint valaha.
Elsőként egy biciklikerék-csillárt készített, majd tervezett egy órát, szintén leselejtezett biciklialkatrészekből; de találunk a kiállításon gyertyatartót, sakkfigurákat, colstoklámpát és fogaskoszorúkból és kerékagyakból álló asztali lámpát is. Az elkészített tárgyakban a használhatóság az elsődleges, de a designer számára az is fontos, hogy alkotásai egyszerűek és szépek legyenek. A vásárlói szó szerint szerelembe esnek a tárgyaival. Nagygyörgy Anna úgy véli, egyfajta szemlélet kell ahhoz, hogy valaki ilyen újrahasznosított dizájnterméket vásároljon. „Ha valami már nem tölti be a funkcióját, akkor általában megválunk tőle, ez ugyanúgy érvényes a tárgyakra, mint az emberi kapcsolatokra. Azt hiszem, meg lehet találni azt a szerepet, amiben újra életre kelhetnek mind az emberek, mind a tárgyak. Ebben próbálok segíteni” – meséli a tervező.
Sipos Anna és Földi Barbara ezt a szlogent találta ki szívüknek kedves márkájukhoz, a Cimbi alkotások most a Kaptár falait díszítik. A két éve indult márka tulajdonosai azonban úgy gondolták nem elég pusztán divatos dizájntáskákat árusítani, ezért létrehozták a ReCreativity társadalmi vállalkozást is, mely hazai és nemzetközi programokon népszerűsíti a környezettudatosságot és a kreatív újrahasznosítást. A kidobásra ítélt molinókból, reklámhálókból, biztonsági övekből és biciklibelsőből készült Cimbi táskák, pénztárcák, irattartók eladásából befolyt összegből tartják fenn a ReCreativityt, így nem függnek közvetlenül alapítványoktól, pályázatoktól. „A termékeink közel 97 százaléka újrahasznosított anyagokból tevődik össze, a cégeknek, akikkel kapcsolatban állunk, segítség, hogy átvesszük a feleslegessé vált molinókat, nekünk pedig kihívás játszani ezzel a tartós, masszív anyaggal” – mondja Földi Barbara.
Ahogy azt a tervezőtől megtudtuk, Európa-szerte hat-hét cég foglalkozik hozzájuk hasonlóan újrahasznosított dizájntermékek gyártásával. Ők jelenleg több workshopot is tartanak, itthon kihelyezett műhelymunkákon iskolákban, cégeknél vagy rendezvényen segítenek molinóból termékeket alkotni. „A gyönyörűség a molinóban az, hogy nincs két egyforma, így minden elkészült táska más és más, egyedi” – meséli Barbara.
Egyhetes vagy tíznapos, 30-40 fős nem formális képzéseket, környezettudatosság-növelő eseményeket is szerveznek külföldön és itthon egyaránt. A résztvevők ezeken nem csupán hulladékból készítenek használati tárgyakat, de azt is megismerik, hogy kell egy teljes műhelymunkát levezetni. A továbbadott technika által pedig más országokban is alakulhatnak hozzájuk hasonló vállalkozások. Így talán idővel nem a felhalmozás, a folyamatos, ész nélküli vásárlás lesz a trendi, hanem az újrahasznosítás és a környezettudatosság.
