Rengeteg jó nevű szerző érkezett az idei budapesti nemzetközi könyvfesztiválra, így többé-kevésbé velük sikerült pótolni a díszvendég ország hiányát. A látogatószám csak a fesztivál vasárnap esti zárása után, a hét elején derülhet ki, de az írók iránti érdeklődés okot adhat némi bizalomra. A díszvendég szerző, Jonathan Franzen amerikai prózaíró dedikálásán például valóban hosszú sorok kígyóztak.
De nemcsak Franzennek sikerült megtöltenie a Millenáris nagy előadótermét, hanem a fiatal, hazájában nagyon elismert német írónak, Daniel Kehlmannak is. A humoráról és nagy műveltségéről híres szerző köteteiben gyakran visszatérő téma az illúzió, a hazugság, a művészet és az érzékcsalódás kapcsolata. Legutóbbi regényében, a magyarul 2014-ben megjelent F-ben is az élethazugságok kerülnek középpontba.
Kjell Westö, az északi országok legrangosabb irodalmi elismerésével, az Északi Tanács Díjával kitüntetett finnországi svéd író regényeiben az 1918-as finnországi polgárháború eseményeit, előzményeit és következményeit is körüljárja. A szerző elmondta: azért érdekelte ez a téma, mert Finnországban a polgárháborúról való beszédet még mindig az határozza meg, hogy ki milyen politikai oldalon áll, ő ezzel szemben szívesebben törekszik a regényeiben a szintézisre.
A holland Tommy Wieringának, hazája egyik legismertebb írójának két regénye jelent meg egyszerre a fesztiválra, az egyik ráadásul nagyon időszerű témával, a menekültekkel foglalkozik. Az író szerint az egységes Európa nagy vizsgája lesz, hogy hogyan tudja rendezni az egyre súlyosabb problémát. Az Ezek az ő neveik című regényt „sötét mesének” nevezte. Menekültek egy csoportja vándorol a pusztaságban, egy Kelet-Európára emlékeztető tájon. A regény az emberi közösségek működésének és a vallás születésének kérdéseire keresi a választ, és a menekültlét kiszolgáltatottságát is megrázóan ábrázolja.
Jövőre Szlovákia lesz a fesztivál díszvendége, erre készülve hívták meg Pavel Vilikovskyt, az egyik legnevesebb szlovák írót. Legutóbb megjelent regénye, az Egy igazi ember története a szocializmus idején játszódik, és a hatalommal megalkudni próbáló, majd erkölcsileg és egzisztenciálisan elbukó kisembert mutatja be. Ez a K4-sorozat első kötete. A sorozat a magyar–szlovák Kalligram kiadó, valamint egy cseh és egy lengyel könyvkiadó közös kezdeményezése. Évente egy-egy cseh, szlovák, lengyel vagy magyar szerző művét jelentetik meg eredetiben, és ezzel egy időben a másik három ország nyelvén.
A nem szépirodalmi kötetek között is sok figyelemfelkeltő újdonság akad. Magyarországon üdvözölhette a közönség Udo Ulfkottét, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori újságíróját, akivel lapunkban is jelent meg interjú, és akinek Megvásárolt újságírók című kötete mostantól magyarul is olvasható. Ulfkotte azt mutatja be, hogyan korrumpálják egyes kollégáit a titkosszolgálatok vagy a vállalati lobbi. A bemutatón elmondta: magát is leleplezi a könyvben, mert a pályája során vele is előfordult, hogy félreinformálta az olvasókat.
A fesztiváli fogadtatás alapján siker elé néz a Virtuózok című interjúkötet. Az ebben olvasható beszélgetéseket a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok egyik műsorvezetője és a kötet szerkesztője, Varga Edit, valamint Vigh-Fekete Zsuzsa és Száraz Eszter készítették győztesekkel, indulókkal, szülőkkel, a tanárokkal, a műsor zsűritagjaival és munkatársaival. A CD-mellékleten a döntő teljes anyaga hallható.
Külföldi díszvendég ország helyett az idén a magyar könyvszakma volt a díszvendég a fesztiválon, a szakma problémáiról is rendeztek beszélgetéseket. Hermann Róbert, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiumának elnöke pénteken azt mondta: a magyar nyelvű könyvpiac nem él meg másként, csak ha az állam megfelelő pénzügyi és szabályozó szerepet vállal benne, anélkül hogy a tartalmak meghatározásába beleszólna. Elmondta: tavaly a miniszteri támogatások mértéke 101 millió, a könyvkiadás kollégium által megítélt támogatások összege 681 millió forint volt, az idén várhatóan 735 millió forint lesz. Hozzátette azonban, hogy az állami szerepvállalást növelni kellene.
