„Debrecen egy ikonikus polgárát gyászolja. Búcsúzik Kóti Árpádtól, a város díszpolgárától, egy olyan embertől, aki hajlíthatatlanul egyenes, őszinte, kivételesen karakteres egyéniségként írta be magát Debrecen történetébe” – méltatta az életének 81. évében, április 26-án elhunyt Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes és kiváló művészt a ravatalnál Papp László, a város polgármestere.
Felidézte, hogy a múlt esztendő Kóti Árpád éve volt: megkapta a Kossuth-díjat, köszöntötték nyolcvanadik születésnapján, majd a nemzet színészei közé választották, amivel egész pályáját, életművét ismerte el a szakma. „Mindazt, amit ötven éven át a magyar nyelvért és irodalomért, a magyar színművészetért, a nemzeti színjátszásért tett” – mutatott rá Papp László.
Ráckevei Anna, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és a színésztárs Csikos Sándor a társulat nevében búcsúzott Kóti Árpádtól, aki több mint fél évszázadot játszott a debreceni teátrumban. Felidézték egyebek mellett első nagy debreceni sikerét, amelyet a Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar című darabban a magyar hősi halott katona megformálásával aratott. Azóta több mint hatvan rendezővel dolgozott, és 1963 óta több mint kétszáz bemutatója volt a Csokonai Színházban. Kóti Árpád a halála előtti napokban is játszott, sőt már kiosztották új szerepét a következő évad első bemutatójára is.
A ravatalnál a pályatársak nevében Tréfás György operaénekes búcsúzott Kóti Árpádtól, majd Kállai Bori elénekelte a Kék nefelejcs című nótát, amelyet – mint a ravatalnál elmondta – még fiatal színészként kért tőle Kóti Árpád egy közös nótázáskor, erre az alkalomra.
Kóti Árpádot a római katolikus egyház szertatása szerint helyezték örök nyugalomra a debreceni Köztemetőben, a szertartást Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspök vezette. A színház társulatának a tagjai a temetés után a Csokonai Nemzeti Színház épületében idézték fel Kóti Árpádhoz kötődő közös emlékeiket.
