Egymilliárd forint juthat a Cseh Tamás Programra

Egymilliárd forint, a tavalyi kifizetések duplája juthat a magyar könnyűzenét támogató Cseh Tamás Programra.

– A támogatási rendszer rugalmasan reagál a változásokra, a nagyobb befolyó összegek után meg kell emelni a Cseh Tamás Program támogatását – fogalmazott L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára az egri Music Hungary zeneipari konferencián. Doncsev András, az NKA alelnöke sikeresnek nevezte a Cseh Tamás Program első időszakát, a 7+1 alprogram beindítását. Kitért arra, hogy az NKA bizottsága dönt arról, hogy a közös jogkezelőtől befolyó mintegy 2 milliárd forint mekkora részét fordítsák a program második szakaszára. A tavalyi elosztási arányok alapján 500 millióról 800 millióra emelkedhet a keretösszeg, ám hozzátette: javasolni fogják ennek felemelését 1 milliárd forintra. Szólt arról is, hogy a most közzétett zeneipari jelentés alapján a jövőben célzottabban tudják a támogatásokat elosztani a Cseh Tamás Programban, hiszen az adatok megmutatják, milyen területekre kell összpontosítani. – Olyan pályázatokat szeretnénk kiírni, amelyek tovább erősítik a vidéki klubok támogatását, mert a közönség akkor kerülhet közelebb a zenéhez, akkor látogathat nagyobb számban koncerteket, ha a minőségi zene el tud jutni hozzá – mondta.

Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Cseh Tamás Program forrása az üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel 25 százaléka. A 2013-as eladások után tavaly nyáron 1,2 milliárd forint folyt be erre a célra, a korábban működött elosztási rendszerben ennek 70-75 százalékát fordították kifejezetten könnyűzenei célokra, 2014-ben végül 500 millió forint jutott a Cseh Tamás Programra. – A 2014 után befolyó több mint 2 milliárdból a korábbi kalkuláció alapján idén akár 1,4-1,5 milliárd is elosztható lehetne – szögezte le az Artisjus vezetője. Az NKA-ban nemrég létrejött Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője, Bajnai Zsolt beszámolt arról, hogy az új pályázatok közül először – várhatóan már júliusban – ismét kiírják a pályakezdő zenekarok első hang- és képfelvételének elkészítésére vonatkozót, ezúttal azonban az első körben érintett 42 zenekarnál kevesebben fognak támogatást kapni. – Alprogramot indítunk az elektronikus zenét játszó előadók, valamint a zeneszerzők támogatására, a határon túli magyar területeken működő klubok támogatására, a könnyűzene népszerűsítésére az iskolák ének-zenei óráin, valamint a hangszeres tanulás feltételeinek erősítésére is – sorolta Bajnai Zsolt.

Czutor Zoltán zenész a panelben megemlítette, hogy az internet- és streaming-szolgáltatók éves szinten összesen mindössze 200 millió forint jogdíjat fizetnek a 8-10 ezer zenei alkotónak, ami elképesztően kevés. Ezzel összefüggésben Szinger András hangsúlyozta: fontos lenne a magyar kormány álláspontját közvetíteni a most napirenden lévő európai szerzői jogi vitában.

A Music Hungary péntek délelőtti egyik panelbeszélgetésén L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára elgondolkodtatónak nevezte a szakma által az egri konferencián is többször megfogalmazott igényt a magyar könnyűzene további állami támogatására.  – A kormány már korábban felismerte, hogy a könnyűzenét támogatni kell, ezt mutatja a Cseh Tamás Program sikeres beindulása is, kérdés, elegendő-e a mostani támogatás. Várom a konkrét javaslatokat a zenei szakmától, néhány területen, például az adók tekintetében most azonban nem tudunk előrelépni – hangsúlyozta L. Simon László. A vele beszélgető Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője úgy vélte, alapvetően nem pénzt, hanem a feltételrendszer javítását szeretnék a zeneipar működésében. Az államtitkár azt mondta, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a kormány nem tudja csökkenteni a kulturális rendezvények európai szinten nagyon magas áfáját, de előbb-utóbb ez be fog következni. Viszont a nyári programok, fesztiválok támogatására a napokban 487 millió forintot különítettek el. Kitért arra, hogy a kormány segíteni tud a jogalkotásban. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Miniszterelnökség megfellebbezi a bíróságon, hogy a háttérintézményeként működő Millenáris Kft. első fokon pert vesztett három magánszemély ellen birtokháborítás címén, holott – tette hozzá – a környezetvédelemről szóló 1995. évi törvény szerinti zajszintnek megfelelő hangerősségű koncerteket rendeznek a Millenárison.