A Németországban élő balerina halálát súlyos szívroham okozta. Az orvosok küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni – mondta Urin, akivel Pliszeckaja férje telefonon közölte a halálhírt.
Pliszeckaja 1925. november 20-án született Moszkvában. Közel hatvan éven keresztül táncolt, ebből több mint ötven évet a Bolsoj színpadán. A társulatba 1943-ban vették fel, és 1989-ig tartó karrierje során a legfőbb szerepekben táncolt, a teátrum legendás alakjává és szimbólumává vált. Saját számításai szerint egyedül a Hattyúk tavában több mint nyolcszázszor lépett fel, másik fő szerepe pedig a Diótörőben volt.
Karrierje ugyanakkor korántsem indult zökkenőmentesen. Apja, bár a kommunista párt híve volt, 1938-ban a sztálini önkény áldozatául esett, anyját Szibériába száműzték. Ő tanulhatott, de a rettegett szovjet titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta, és amikor a Bolsoj tagja lett, megtiltották, hogy a turnékon vegyen részt, nehogy Nyugatra jusson.
Az 1950-es évekre azonban ő lett a balett első számú csillaga, majd később a világot is meghódíthatta. 1961-től szerepelhetett külföldön, előbb Párizsban, majd Londonban, később az Egyesült Államokban is. Leonyid Brezsnyev pártfőtitkársága idején egy ideig nem turnézhatott, de francia barátainak közbenjárására újra kiengedték.
Férje, Rogyion Scsedrin zenéjére maga is koreografált baletteket, amelyekhez Pierre Cardin tervezte a kosztümöket. 1987–89-ben a Spanyol Nemzeti Balett művészeti igazgatója, 1996-tól az Orosz Balett elnöke volt. 1994-ben Szentpétervárott először rendezték meg a róla elnevezett balettversenyt.
Pliszeckaja Mihail Gorbacsov pártfőtitkársága idején – ellenforradalmi puccstól tartva – hagyta el végleg hazáját, azóta Münchenben élt. Hetvenötödik születésnapját még a Bolsoj színpadán – az orosz állam- és kormányfő előtt – ünnepelte. 2005-ben a spanyol Asztúria hercege címmel tüntették ki.
