Én a főiskolán olyan osztályba jártam, ahol a dokumentumfilm-készítés a dolgok ábécéje volt. Pontosabban: nem is a dokumentumfilm-készítés, hanem hogy analizálni kell azt a valóságot, amelyben élünk – fogalmazott 1978-ban Ember Judit egy Tarr Bélával folytatott beszélgetésben. Ugyanitt mondta el: akkor fordult érdeklődése a mindennapok bemutatása felé, amikor a filmfőiskolára harmadéves korában ellátogatott Mihail Romm, és levetítette a Hétköznapi fasizmust. Ember Judit a dokumentumfilm funkciójával kapcsolatban rámutatott: létünk lényege az, hogy megfejtsük, mik vagyunk, honnan jövünk és hová megyünk. Ennek szentelte teljes pályafutását a rendező, aki olyan maradandó dokumentumfilmeket készített az utókor számára, hogy munkásságát még határainkon túl is a filmtörténet legjobbjai között tartják számon.
1935. május 16-án született, s 2007-ben, 72 éves korában hunyt el; idén lett volna 80 éves. Megélte a II. világháborút, és annak minden kegyetlenségét. 1959-ben végzett magyar–történelem szakon az ELTE-n, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt. 800 jelentkező közül bekerült abba a 32 tagú tévé- és filmrendezőosztályba, ahol Herskó János volt a vezetőtanár, és olyanokkal végezte együtt a filmes képzést, mint Szomjas György, Grunwalsky Ferenc, Maár Gyula és Ragályi Elemér. Utólag úgy emlékezett vissza: mindig ki akarták rúgni, mert nevelőotthonokról szeretett volna filmet forgatni, valamint őszintén beszámolni a kegyetlenkedésekről. 1968-ban kapott rendezői diplomát, és előbb a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes években pedig a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette filmjeit.
Dokumentumfilmes lett, bár szeretett volna játékfilmet is készíteni, csak sosem kapott rá elegendő pénzt. Sajátos stílusával, alaposságával mélységesen humanista filmes lett, mindig olyan témákat választott, amelyek alaposan kiverték a biztosítékot politikai körökben: a magyar filmtörténetben neki tiltották be a legtöbb filmjét, mint a legsikeresebbek között jegyzett Határozatot, a Pócspetrit és a „Hagyd beszélni a Kutruczot!” is. Losonczi Ágnes Az Ember-lépték című, Ember Juditról szóló tanulmánykötet bevezetőjében kiemeli kivételes kapcsolatteremtő képességét, ahogy „figyelme megnyitja a félelemmel őrzött, betokosodott emlékeket, megoldja a beszélő nyelvét, kialakul az a kapcsolat, amely kivételes adománya az igazi dokumentumfilmeseknek”.
Számos elismerése mellett Balázs Béla-díjat, Kiváló művész elismerést kapott. Határozat című munkáját az Amerikai Filmintézet beválasztotta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a dokumentumfilmek gyártására kiírt pályázatát Ember Juditról nevezte el. A sokak szerint legjobb Ember Judit-filmet, a Határozatot június 1-jén 18 órai kezdettel vetítik le az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a vetítés után pedig Győri Zsolt filozófus-filmesztéta tart előadást.
1935. május 16-án született, s 2007-ben, 72 éves korában hunyt el; idén lett volna 80 éves. Megélte a II. világháborút, és annak minden kegyetlenségét. 1959-ben végzett magyar–történelem szakon az ELTE-n, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt. 800 jelentkező közül bekerült abba a 32 tagú tévé- és filmrendezőosztályba, ahol Herskó János volt a vezetőtanár, és olyanokkal végezte együtt a filmes képzést, mint Szomjas György, Grunwalsky Ferenc, Maár Gyula és Ragályi Elemér. Utólag úgy emlékezett vissza: mindig ki akarták rúgni, mert nevelőotthonokról szeretett volna filmet forgatni, valamint őszintén beszámolni a kegyetlenkedésekről. 1968-ban kapott rendezői diplomát, és előbb a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes években pedig a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette filmjeit.
Dokumentumfilmes lett, bár szeretett volna játékfilmet is készíteni, csak sosem kapott rá elegendő pénzt. Sajátos stílusával, alaposságával mélységesen humanista filmes lett, mindig olyan témákat választott, amelyek alaposan kiverték a biztosítékot politikai körökben: a magyar filmtörténetben neki tiltották be a legtöbb filmjét, mint a legsikeresebbek között jegyzett Határozatot, a Pócspetrit és a „Hagyd beszélni a Kutruczot!” is. Losonczi Ágnes Az Ember-lépték című, Ember Juditról szóló tanulmánykötet bevezetőjében kiemeli kivételes kapcsolatteremtő képességét, ahogy „figyelme megnyitja a félelemmel őrzött, betokosodott emlékeket, megoldja a beszélő nyelvét, kialakul az a kapcsolat, amely kivételes adománya az igazi dokumentumfilmeseknek”.
Számos elismerése mellett Balázs Béla-díjat, Kiváló művész elismerést kapott. Határozat című munkáját az Amerikai Filmintézet beválasztotta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a dokumentumfilmek gyártására kiírt pályázatát Ember Juditról nevezte el. A sokak szerint legjobb Ember Judit-filmet, a Határozatot június 1-jén 18 órai kezdettel vetítik le az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a vetítés után pedig Győri Zsolt filozófus-filmesztéta tart előadást.
