Végül – a meghirdetett programmal ellentétben – nem Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg hétfőn délelőtt A budai Vár – Építészkonferencia a Nemzeti Hauszmann-tervről című rendezvényt. Helyette L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról: a beruházás szempontjából legfontosabb partnerekkel – Budavári Önkormányzat, szakmai szervezetek – közösen kell arról gondolkodni, milyen módon szabad, lehet és kell hozzányúlni a budai Várhoz és kiemelten a palota épületéhez.
– A magyar kormány számára különösen fontos a vár megújítási programja, amely minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamat lesz, de ezt a társadalom és azon belül a szakma bevonásával kell végigvinni – hangsúlyozta L. Simon. – Nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a kellő óvatossággal, megfelelő szakmai háttérrel szabad. A lehető leghatékonyabban és leggyorsabban meg kell valósítani a terveinket, nem szabad hagyni tovább pusztulni ezt a műemlékegyüttest – szögezte le.
A Magyar Művészeti Akadémia képviseletében Fekete György elnök kiemelte, az intézmény szakértő tagjaival részese kíván lenni a budai Vár megújításának, és a várnegyed történelmi hűségű gondozásához felajánlotta az akadémia szellemi potenciálját. – A menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához – fogalmazott, utalva a tervet érő szakmai és politikai támadásokra.
Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében az együttgondolkodás és a nemzeti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. – A budai Vár évszázadok óta emblematikus helye az országnak, sőt Európának, a világörökség része. A kormány döntése értelmében, a Nemzeti Hauszmann-terv részeként komplex, mindenre kiterjedő építés, felújítás, funkcióváltás és közterület-megújítás indul, amely több éven át fog tartani. Ez óriási anyagi és szellemi befektetéssel jár – fogalmazott a MÉK vezetője.
A kétnapos konferenciát L. Simon László előadása nyitotta meg. Ebben a miniszterhelyettes felidézte, 2014-ben hirdette meg a magyar kormány a Nemzeti Hauszmann-tervet, amely kezdetben csupán a Budavári Palotára koncentrált, de az előzetes felmérések rávilágítottak arra, hogy a várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben kell megoldást találni a barlangrendszer, a polgárváros és a közlekedési hálózat problémáira.
– A Nemzeti Hauszmann-terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann-terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest. A palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború – hangsúlyozta L. Simon László, aki beszélt arról is, hogy meg kell találni az egyensúlyt a hitelesen helyreállítható részek és a kortárs építészeti elemek között.
A palotaépület nagy részét kulturális célokra, kulturális intézmények befogadására kell alkalmassá tenni, úgy, hogy közben reprezentatív állami funkciókat is ellásson. L. Simon emlékeztetett: erről már a szocialista kormányzat is hozott határozatot.
A rekonstrukció kezdeti lépéseit már megtették, mivel sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynek jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos kérdések viszont nincsenek még tisztázva. A lehetséges megoldások közül el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva. L. Simon elmondta, hogy ez az épület ad majd a jövőben otthont egy hiánypótló, időszaki Csontváry-életmű-kiállításnak.
A Miniszterelnökség a közeljövőben ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására. A téren még az idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is, 2016-ra pedig elkészülhet egy új 300 férőhelyes mélygarázs, e fölé építik vissza majd a palotaegyütteshez szervesen tartozó egykori Lovardát és az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épületet. A munkálatok előtt azonban a Szárazárok régészeti feltárást végzik el, de nem temetik vissza, hanem föld alatti bemutatóközpontot hoznak itt létre. Rehabilitálják a Hunyadi- és Csikós-udvart, de L. Simon szerint még ebben a kormányzati ciklusban sikerül a palota Szent István-termét rekonstruálni.
A miniszterhelyettes bejelentette: az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot csoportosított át a kormány. A Magyar Nemzeti Levéltárat a mellette lévő, de jelenleg még a Magyar Villamosművek tulajdonában lévő Teherelosztó felé bővítenék. L. Simon kiemelte: a magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann-terv bemutató központját. A régészek fontosnak tartják a középkori zsinagóga ismételt feltárását is, L. Simon szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság.
