A Magyar Művészeti Akadémia létesítése hat évre szóló terv, ebből három és fél év telt el. Fél év múlva már döntően a szellemi munkára helyezhetjük majd a hangsúlyt – mondta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György. Az elnök évértékelőjében elmondta: 2017 őszére fejeződhet be az MMA által nemrég megvásárolt, Andrássy út 101. alatti épületegyüttes felújítása, ahol az akadémia irodái működnek majd. Az eredmények közt említette, hogy nem érte komoly kritika a novemberben először átadott Nemzet Művésze díjat, és hogy az első Képzőművészeti Nemzeti Szalon nem a Magyar Művészeti Akadémia kiállítása, hanem egy átfogó tárlat lett. Szerinte a Műcsarnokban „a magyar képzőművészet olyan keresztmetszete van jelen, mint soha a történelem során”, és – bár volt egyeztetés az MMA és a Műcsarnok között a tárlatról – „megadták a Műcsarnoknak azt a szabadságot, ami megilleti”.
Aknay János festő- és szobrászművész is a szalon kapcsán szólalt fel, de ő másképp látta az áprilisban megnyílt kiállítást. Szerinte a szalon nem egyeztethető össze az akadémia szellemével, mivel „nem szalon, hanem kurátori kiállítás”, és a kurátor jelentős alkotókat sértett meg azzal, hogy nem hívta meg őket a tárlatra. Dávid Katalin művészettörténész ezzel szemben úgy vélte: a kurátor – N. Mészáros Júlia – tudományos-alkotói szabadságát tisztelni kell. Szemadám György is védelmére kelt a szalonnak: a festőművész szerint egy ilyen átfogó tárlatnál szükség van kurátorra, és „ha a kezébe adtuk a döntést, el kell fogadnunk az értékrendjét”. A Képzőművészeti Nemzeti Szalon július 19-ig látható a Műcsarnokban.
Aknay János nemcsak a képzőművészeti szalon összeállítását nehezményezte, hanem azt is, hogy állítása szerint egy III/III-as besúgó került az akadémia köztestületi tagjai közé. Nem nevezte meg az illetőt, csak azt mondta el, hogy korábban beismerte ügynöki tevékenységét. Ilyen módon szerinte méltatlan a köztestületi tagságra. Fekete György azt mondta: ha bizonyítják a vádat, az ügyet az etikai bizottság megtárgyalja.
A kultúra támogatásáért járó MMA Aranyérmet Nagy Elek közgazdásznak, vállalkozónak ítélték, ezzel az Erdélyben és Magyarországon kifejtett több évtizedes mecénási tevékenységét ismerték el. A művészeti és kulturális szervezőmunkáért járó Kovács Flórián-emlékérmet az MMA szóvivője, Juhász Judit vehette át.
A közgyűlés új akadémiai tagokat is választott. A tagozatok javaslata alapján az MMA közgyűlése rendes taggá választotta Szűcs Endre építészt, Szurcsik József képzőművészt, Szarvas József színművészt, Ferdinandy György írót, költőt és Sára Ernő grafikust.
Levelező taggá választották Vesmás Péter építészt, Ternovszky Béla rajzfilmrendezőt, Horváth Péter rendezőt, Csernyus Lőrinc építészt, Márkus Béla irodalomtörténészt, Lajta Gábor festőművészt, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót, Baráth Ferenc grafikust, Marton László rendezőt, Jánosi András népzenészt és Hőna Gusztáv harsonaművészt. Az elnökség ajánlására tiszteletbeli taggá választották Anthony Gall építészt, Mőcsényi Mihály tájépítész-professzort, Pollák Róbert múzeumigazgatót és Tímár Sándor koreográfust. A közgyűlés döntött arról is, hogy az MMA Népművészeti Díja mostantól a nemrég elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós nevét viselje.
