A Magyar Művészeti Akadémia létesítése hat évre szóló terv, ebből három és fél év telt el. Fél év múlva már döntően a szellemi munkára helyezhetjük majd a hangsúlyt – mondta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György. Az elnök évértékelőjében elmondta: 2017 őszére fejeződhet be az MMA által nemrég megvásárolt, Andrássy út 101. alatti épületegyüttes felújítása, ahol az akadémia irodái működnek majd. Az eredmények közt említette, hogy nem érte komoly kritika a novemberben először átadott Nemzet Művésze díjat, és hogy az első Képzőművészeti Nemzeti Szalon nem a Magyar Művészeti Akadémia kiállítása, hanem egy átfogó tárlat lett. Szerinte a Műcsarnokban „a magyar képzőművészet olyan keresztmetszete van jelen, mint soha a történelem során”, és – bár volt egyeztetés az MMA és a Műcsarnok között a tárlatról – „megadták a Műcsarnoknak azt a szabadságot, ami megilleti”.
Aknay János festő- és szobrászművész is a szalon kapcsán szólalt fel, de ő másképp látta az áprilisban megnyílt kiállítást. Szerinte a szalon nem egyeztethető össze az akadémia szellemével, mivel „nem szalon, hanem kurátori kiállítás”, és a kurátor jelentős alkotókat sértett meg azzal, hogy nem hívta meg őket a tárlatra. Dávid Katalin művészettörténész ezzel szemben úgy vélte: a kurátor – N. Mészáros Júlia – tudományos-alkotói szabadságát tisztelni kell. Szemadám György is védelmére kelt a szalonnak: a festőművész szerint egy ilyen átfogó tárlatnál szükség van kurátorra, és „ha a kezébe adtuk a döntést, el kell fogadnunk az értékrendjét”. A Képzőművészeti Nemzeti Szalon július 19-ig látható a Műcsarnokban.
Aknay János nemcsak a képzőművészeti szalon összeállítását nehezményezte, hanem azt is, hogy állítása szerint egy III/III-as besúgó került az akadémia köztestületi tagjai közé. Nem nevezte meg az illetőt, csak azt mondta el, hogy korábban beismerte ügynöki tevékenységét. Ilyen módon szerinte méltatlan a köztestületi tagságra. Fekete György azt mondta: ha bizonyítják a vádat, az ügyet az etikai bizottság megtárgyalja.
