Egy hétfői napon, 1915. március elsején indult útjára a főváros első autóbusza, amely emeletes, akkumulátoros Austro-Daimler volt, és egyszintes, benzinmotoros kistarcsai kocsi kísérte. Megállóhely hiányában bárki leinthette, de csak kevesen mertek élni e lehetőséggel – a kalauzoknak kellett meggyőznie a járókelőket, hogy próbálják ki az újfajta közlekedési eszközt. Pedig nem volt teljesen ismeretlen a közösségi közlekedés a kor polgárai számára, hiszen 1832-ben már megindult az első menetrend szerinti omnibuszjárat a Belvárosból a Városliget felé.
Ezekből a típusú buszokból is több makett látható az Elektrotechnikai Múzeum vitrinjeiben. Ellenben az, hogy miként kezdődött el a háborús időszakot követően a buszközlekedés és -gyártás fellendülése, hogy a formatervezés szempontjából miként változtak meg e járművek, arról egyáltalán nem kap képet a látogató. Csupán annyit, hogy mérföldkő volt a csuklós buszok megjelenése, amelyek összekötő részét a fejlesztést végző mérnök, Színi Béla tangóharmonikája ihlette. A hatvanas években jelent meg az első ilyen busz, néhány évig a megszűnt 1-es busz vonalán járt a Hősök tere és a Kelenföldi pályaudvar között. Ebből a típusból több mint háromszáz darabot gyártottak 1975-ig, de ma már egyetlen darab sem található meg belőle.
Furcsa dramaturgiai ívet követ az egyik ismertető tábla, amelyen „különleges helyzetekben” lévő autóbuszokat mutatnak be fotókon. Az egyik képen látni egy utasszállítót Sztálin szobra előtt, egy másikon 1956-ban a Vörösmarty téren parkoló buszt, amelynek az oldalára a „Sztrájk = éhség, nyomor” feliratot festették fel, további fotókon látni buszokat az Erzsébet és a Margit hidak terhelési próbája közben, míg az utolsó képen a Mercedes–Benz Citaro autóbuszok ünnepélyes átadásán Orbán Viktor miniszterelnök beszélget egy buszvezetővel.
A kiállítás anyagát rövid szövegekből és korabeli képekből összeszerkesztett tablók, pár régi buszülés és a tömegközlekedési eszközök makettje adja. A tárlat legnagyobb hibája, hogy nem követ semmilyen tematikát, átgondolatlanul kaptak helyet egymás mellett egyes makettek, amelyeknél még évszámmegjelölés sem segíti a tájékozódást.
Az Elektrotechnikai Múzeum tárlata felületes képet ad a hazai autóbuszgyártás fejlődéséről, pedig a kerek jubileum kapcsán a téma igencsak megérdemelt volna egy nagyobb volumenű bemutatást. Már ha csak azt nézzük, hogy a rendszerváltást megelőzően Európa legnagyobb autóbuszgyártó nemzete voltunk.
(100 éves a budapesti autóbusz-közlekedés. Elektrotechnikai Múzeum. Látogatható: augusztus 9-ig.)
