A Balassi Intézet többnyire pályázatot ír ki az intézetigazgatói székekre – erre már a december óta hivatalban lévő új vezetés alatt is volt példa –, azt viszont már korábban jelezték, hogy bizonyos intézetek igazgatói posztjára nem pályázattal, hanem meghívásos eljárásban választanak vezetőt. A meghívásos eljárásra a 2011. évi CXCIX. törvény alapján van lehetőség. Az intézetvezetők kormánytisztviselők, akik tartós külszolgálatot látnak el, a törvény szerint pályázati és meghívásos eljárásban is kiválaszthatók. Szófiában és Isztambulban is megívásos pályázat várható, ennek a két intézetnek hosszabb ideje nincs igazgatója. Az isztambuli intézet gyakorlatilag 2013-as megalapítása óta kinevezett igazgató nélkül működik, a szófiai intézet élén pedig év végével járt le Doncsev Toso megbízatása. Nincs kinevezett vezetője a kairói intézetnek sem.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Molnár Mária igazgatóként a közép-európai gondolat kortárs művészeti reprezentációját tartja fontosnak, bemutatva a régió kérdésfelvetéseit és hozzájárulva az európai értékteremtés folyamatához. A kortárs művészet elkötelezett híveként a kortárs magyar komolyzene, a képző- és iparművészet, az irodalom, a film, a tánc és a színház megismertetését tartja lényegesnek, koncepciója szerint a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös párbeszéd jegyében.
Kopek Gábor a Collegium Hungaricum Berlin vezetőjeként kiemelten fontosnak tartja az intézet láthatóságát, a folyamatos párbeszédet, a horizontális gondolkodást, az interdiszciplináris utak bejárását. Véleménye szerint az intézet nem lehet csak kiszámítható alapterületű ház, virtuálisan sokszoroznia kell önmagát: a netes hátterű alkotói folyamatok erősíthetik a ház kulturális identitását és a tartalomfejlesztés szabadságát – közölte a Balassi Intézet.
Molnár Mária művészettörténész, kurátor, szerkesztő, szakíró az ELTE művészettörténészi szakán szerzett diplomát. Szakmai írásai 1991-től folyamatosan jelennek meg olyan szaklapokban, mint az Új Művészet, a Műértő, a Praesens. Kulturális rovata volt a Magyar Rádióban, valamint a MTV Múzsa nevű kulturális híradójának szerkesztője volt. Az Ernst Múzeum vezető kurátoraként dolgozott 2003–04-ben között. Kiállításokat rendezett Budapesten, Berlinben és Bécsben. Kutatási területe a 20. századi magyar művészet, illetve a közép-európai és magyar kortárs művészet. Projekt – print – plakát – tapéta címmel önálló kötetet publikált az 1990-es évek új műfaji tendenciáiról; az általa alapított Praesens kiadó több könyvet jelentetett meg a kortárs művészet témakörében.
Kopek Gábor fotográfus-médiaművész, egyetemi tanár doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg. Számos országban, egyebek között Németországban is vendégprofesszorként tevékenykedett; a MOME Laboratory kampuszfejlesztési program kezdeményezője és vezetője. 2006-ban választották a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorává. A két rektori periódust felölelő programjának eredményeként újrapozicionálta és olyan szakmai fejlődési pályára állította az intézményt, amelynek köszönhetően a Momét mára Európa legjobb egyetemei között tartják számon – áll a Balassi Intézet közleményében.
