160 millió forintot fordít az MMA idén nyílt művészeti pályázatokra. Az összeg egyenlően oszlik meg az MMA tagozatai között, amelyek maguk döntenek arról, hogy milyen típusú művészeti programokra adnak támogatást.
„Minden évben törekszünk arra, hogy elkerüljük a párhuzamosságokat a kulturális szféra más támogatóival. A legtöbb esetben kiegészítő támogatást adunk, ritkán van módunk teljes projekteket finanszírozni. Más pályáztatókkal ellentétben mi viszont nem követeljük meg a saját forrást, vagyis önrész nélkül is pályázhatnak nálunk költségvetési intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek, bízva abban, hogy a költségeik többi részét más forrásból sikerül majd előteremteni” – mondta Kucsera Tamás Gergely.
A művészeti programokra kiírt pályázatot, illetve a könyv- és folyóirat-pályázatot tavaly összevonták, mert a könyv- és folyóirat-pályázat költségvetését nehéz lett volna egyenlően elosztani a tagozatok között, annyira eltérő volt az igény. „Nyilván sokkal több könyv-és folyóirat-kiadási pályázat érkezett az irodalmi tagozathoz, mint például a színházművészetihez, ezért vontuk össze a két pályázati összeget. Az egyes művészeti tagozatok döntik el, hogy a művészeti pályázaton belül adnak-e pénzt könyv- és folyóirat-kiadásra vagy sem.”
Idén kortárs és reprezentatív szöveggyűjteményre vár pályázatokat az irodalmi tagozat, valamint író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, rendhagyó irodalomórák és jelentős irodalmi évfordulókhoz kapcsolódó rendezvények szervezésére. „A tagozatok döntik el azt is, hogy milyen pályázatot írnak ki: általánosabb és egészen speciális célokat is meghatározhatnak, ez évről évre változhat. Tavaly egészen egzakt témát határozott meg például a színházművészeti tagozat. Kelemen László, az első magyar színigazgató életművéhez kellett kapcsolódniuk a pályázatoknak. Az idei témájuk a színházi múltunk és jelenünk értékmegőrzése; így közelebbről nem határozták meg sem a témát, sem azt, hogy milyen típusú tevékenységekkel lehet pályázni. Ezzel szemben az irodalmi tagozat tételesen felsorolta, hogy milyen tevékenységeket támogat, témát viszont nem adott meg. A zeneművészeti tagozat pedig azt kötötte ki, hogy nem támogat könyv- és kottakiadást, valamint hangfelvételkészítést, megjelentetést. A tagozatok azt a felelősséget vállalták, hogy a szerintük fontos témákat próbálják támogatni; legyen szó akár a 20–21. századi művészeti kánonok művészetelméleti kutatásáról vagy a 21. századi migrációról. Nyilván több pályázatra számíthatnak azok a tagozatok, amelyek általánosabban határozták meg a témát, itt a verseny is nagyobb lehet” – mondta a főtitkár.
Tavaly is jellemző volt, hogy a pályázók akár kétszer-háromszor akkora összegre pályáztak, mint amekkorát végül megítéltek nekik. Kucsera Tamás Gergely szerint a pályázóknak érdemes áttanulmányozniuk az elmúlt évek eredményeit – legtöbbször félmillió és kétmillió forint közötti összegeket osztottak ki – és figyelembe venni, hogy az MMA lehetőség szerint több mint 50 százalékát, ideális esetben 75 százalékát finanszírozza a projekteknek, nem a teljes költségét. Ha ezt figyelembe veszik, reális elképzeléseik lehetnek arról, nagyjából mennyi pénzt nyerhetnek egy-egy projektre.
„Az elmúlt években több félreértés is származott az elszámolásnál abból, hogy nem elég figyelmesen kezelték a pályázók az adminisztrációt. Főleg magánszemélyeknél volt ez jellemző, akik nem jól mérték fel, hogy sok más hazai pályázattal ellentétben nálunk csak a művészeti, kutatói tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségeket számolhatják el, egyéb költségeiket nem. Ezért is döntöttünk úgy, hogy magánszemélyek csak utófinanszírozásra pályázhatnak, vagyis a már megvalósult projektjük költségeit számolhatják el. A civil szervezetek és költségvetési intézmények számára továbbra is nyitott az elő- és az utófinanszírozás lehetősége is” – hívta fel a figyelmet Kucsera Tamás Gergely.
