Még ki sem derült, milyen gyakorlati előnyökkel járna az L. Simon László irányításával átalakított örökségvédelmi törvény, máris itt az új javaslat, amely radikálisan megváltoztatná a régészeti feltárási munkákat. Az év elején végrehajtott módosításokkal igyekeztek kompromisszumos megoldást találni, amely egyaránt jó a kivitelezőnek, a régészeknek és az államnak is. Az átalakítás egyik legfontosabb eleme, hogy a nagy beruházások esetében az illetékes hatóság által akkreditált cégek végezhetik a feltárási munkákat, elősegítve ezzel a hatékony és szakmailag is megfelelő munkavégzést.
A probléma nem új keletű. Régészeti feltárásra általában a nagyberuházások esetében van lehetőség. Az ásatások azonban a kivitelezők szempontjából lassítják és megdrágítják a munkavégzést. Ezt igyekeztek orvosolni a hatékonyabb modell bevezetésével. Az akkreditációs folyamat még éppen csak elkezdődött, Seszták Miklós javaslata máris fenekestül felforgatná a helyzetet. Amennyiben a parlament elfogadja a törvénymódosítást, a jövőben a gyorsforgalmi utak építésekor a feltárási munkákat nem kötnék akkreditációhoz, vagyis nem feltétlenül a szakmai szempontok érvényesülnének. Ha egy útszakaszt minél hamarabb át akarnak adni, könnyen előfordulhat, hogy az nyeri el a beruházást, aki a legrövidebb határidővel vállalja, függetlenül attól, hogy felkészült-e szakmailag, vagy sem.
– A tervezet alapján elképzelhető, hogy olyan céget bíznak meg, amely más körülmények között nem végezhetne ásatást – mondta el lapunknak Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. – Ez rémálom, különösen ahhoz képest, hogy L. Simon László miként nyilatkozott néhány hónapja az örökség védelmével kapcsolatban.
Az államtitkár tavaly novemberben a régészet teljes revíziójáról beszélt. Mint mondta, rugalmasabb és hatékonyabb örökségvédelemben gondolkodnak.
Lassányi Gábor rámutatott, a törvényjavaslat további veszélyeket is rejt magában. A régészeti próbafeltárások, valamint a tényleges feltárások idejét harminc-harminc munkavégzésre alkalmas napban határozza meg a jelenlegi törvény. Az új javaslat ezt 30-30 naptári napra csökkentené. A szakember szerint már a jelenleg rendelkezésükre álló idő is kevés, ha ezt ilyen drasztikusan tovább csökkentik, lehetetlen lesz elvégezni a munkálatokat. Egy belvízzel elárasztott területen, vagy télen, fagyott talaj esetén képtelenség betartani ezt a határidőt – vélte a szakember. A tervezet ráadásul munkajogilag is aggályos, hiszen eszerint a régészeknek harminc napon keresztül folyamatosan dolgozniuk kellene.
A javaslat legproblémásabb része azonban a váratlanul felbukkanó leletek helyzetét érinti. A szöveg szerint az előre nem jelzett tárgyi emlékek felfedezése nem hátráltathatja a munkálatokat. Magyarul, ha a kivitelezési fázisban újabb leletre bukkannak – legyen az bármilyen értékes –, akár bele is dózerolhatják a földbe, elpusztítva a teljes leletanyagot. Lassányi Gábor kifejtette, a tényleges feltárás előtt úgynevezett előzetes régészeti dokumentációt végeznek, amellyel az építési terület körülbelül 70 százaléka térképezhető fel, a maradék 30 százalék esetében azonban csak a földmunkák elindulásakor derül ki, hogy mit rejt a föld. A törvénytervezet ugyan lehetőséget adna rá, hogy egyedi miniszteri döntéssel a váratlanul felbukkant leletek esetében is elvégezhessék a feltárást, ám a döntésnek nyolc napon belül meg kell történnie. Az eljárásrend ismeretében pedig erre nagyon kicsi az esély.
– Ha szó szerint értelmezik a törvényt, az veszélybe sodorja hazánk eddig fel nem tárt kulturális örökségét – fogalmazott a szakember. – Azokon a területeken, ahol az autópályák megépülnének, rendkívül sűrűn találhatók régészeti emlékek. Így szinte biztos, hogy a törvény elfogadása jóvátehetetlen károkat okozna. Seszták Miklós javaslata összefüggésben állhat a kormány autópálya-építési programjával. Orbán Viktor miniszterelnök a Modern városok program keretében a megyei jogú városoknak megígérte, a jelenlegi kormányzati ciklus végéig bekapcsolják a gyorsforgalmiút-hálózatba. A szakmailag indokolt, alapos régészeti feltárások pedig hátráltathatják az utak gyors megépítésének tervét.
Kíváncsiak voltunk a Miniszterelnökség álláspontjára is az ügyben, tekintettel rá, hogy Seszták Miklós tervezete tökéletesen szembemegy az L. Simon Lászlóhoz köthető új örökségvédelmi törvénnyel, ám kérdésünkre lapzártáig nem válaszoltak.
