Balliberális értelmiségiek is kiálltak Petrás Mária mellett

Több közéleti szereplő is felemelte szavát az ellen, hogy Petrás Máriát kitiltották a zsidó fesztiválról.

Méltatlan támadások érték Petrás Máriát a zsidó kulturális fesztiválra tervezett fellépésével kapcsolatban. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a népdalénekes a Muzsikás együttessel szerepelt volna a rendezvényen, de a múlt héten egy, a Népszavában megjelent olvasói levél, majd ennek nyomán az MSZP-közeli Egyenlítő blog családi kapcsolatai miatt kezdte támadni a művészt, szélsőjobboldali nézetekkel vádolva őt, ami miatt véleményük szerint nem lehet helye a zsidó fesztiválon.

Többek azzal érveltek, hogy az énekes Döbrentei Kornél költő felesége, illetve az olvasói levél állítása szerint – amit a legtöbb online portál ellenőrzés nélkül átvett – Petrás Jánosnak, a nemzetirock-együttesként számon tartott Kárpátia énekesének a testvére. Ez utóbbi ugyan valótlanság, de ha igaz volna, akkor sem lehet rokoni kapcsolatok alapján arra következtetni, hogy az énekes antiszemita volna.

Petrás Mária állítólagos antiszemitizmusára abból sem lehet következtetni, hogy hol vállalt fellépést. Szemére vetették, hogy a Hazatérés Templomában énekelt, a végén pedig egy pomázi Wass Albert-maratonon való részvételt is – az nem derült ki, hogy a fesztivál szervezői szerint az is antiszemita-e, aki elolvasta Wass Albert valamelyik művét, vagy csak az, aki hangosan szavalta őket, esetleg az is, aki a szavalatot meghallgatta. A népdalénekes megnyilvánulásai ugyanis sosem voltak kirekesztők, rasszisták.

A fő vádpont a művésznő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Szigeten való fellépése volt. Csütörtökön a zsidó politikai és kulturális folyóirat, a Szombat online kiadása közzétette a Magyar Sziget 12 évvel ezelőtti, 2003-as programját, amely szerint Petrás Mária szereplését meghirdették csángó táncházon és Wass Albert-esten is, több más elismert népzenésszel, együttessel együtt, mint a Szeret és az Ökrös.

Utána a program szerint az elismert drámaíró, Németh Ákos Vörös bál című darabjának felvételét vetítették, beszélgetés is volt a szerzővel. Azt nem tudjuk, Petrás Mária megjelent-e a fesztiválon 2003-ban, ő korábban úgy nyilatkozott lapunknak, nem emlékszik, hogy fellépett volna a Magyar Szigeten. Hétfőn a Muzsikás betegségre hivatkozva lemondta fellépését a Zsidó Kulturális Fesztiválon.

A fesztivál szervezője a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség. A szervezet és a hitközség vezetői azonban nem nyilvánultak meg az ügyben. A döntést a hitközség tagjainak érzékenységére hivatkozva a fesztivál művészeti vezetője, Böjte József közölte, aki a támadások kezdetén még kiállt Petrás Mária mellett. Böjte József csütörtökön már úgy nyilatkozott Petrás Máriáról: „aki szélsőjobboldali rendezvényeken lép fel olyanok előtt, akik nyíltan antiszemiták, dicsőítve nyilas személyiségeket, az nemkívánatos a zsinagóga kiemelt kulturális rendezvényén”.

Eddig a hitközség egy tagja sem állt a nyilvánosság elé, hogy jelezze: neki problémái lennének Petrás Mária felléptetésével. A Népszabadságnak is csak neve elhallgatásával nyilatkozott a hitközség egy vezető tisztségviselője, de ő is azon a véleményen volt, hogy az ügyet túldimenzionálták.

A Heti Válasz és Fidelio kulturális portál szerdai online cikkeikben már bocsánatkérésre szólítottak fel. „Leantiszemitázni annak az együttesnek a szólistáját, aki talán a legtöbbet tette a zsidó népzenéért az elmúlt évtizedekben, semmivel sem nagyobb dicsőség, mint a kurucinfón teli szájjal zsidózni” – írta a Fidelio főszerkesztője, Zsoldos Dávid, aki az Egyenlítő blogot és a fesztiválszervezőket közös bocsánatkérésre szólította fel. A Heti Válasz egyenesen a Mazsihisztól vár bocsánatkérést az ügy miatt.

A Heti Válasz cikkét Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és társelnöke szerda este megosztotta hivatalos Facebook-oldalán, később kommentárt is fűzött az ügyhöz: „A Muzsikás egész munkássága pontosan annak művészi példázata, hogy a szatmári, máramarosi stb. zsidóság elpusztítása a magyar kultúra szövedékéből tépett ki egy darabot. Most ezt a zenekart kényszerítették a zsidó fesztiváltól való távolmaradásra a bérrettegők.

Ha Petrás Mária elénekelhetne egy csángó népdalt a zsinagógában: máris többet tehetne az elfogadásért, a közös gyökerek újrafelfedezéséért, mint akárhány antirasszista kampány. Azok a hipertoleránsok, akik n+1-edjére is bedőltek a véleményterroristáknak és Petrást kitiltották a zsinagógából, több kárt okoztak az együttélésnek, mint a szélsőjobbos portálok egész éves munkássága” – írta.

A Népszabadság már első, hétfői beszámolójában is szomorúnak nevezte az esetet, csütörtökön pedig publicisztikában is közölték: „Mi közünk ahhoz, hogy kicsoda a férje, kit szeret és miért? Népzenét akart énekelni, zsidó fesztiválprogramon szerepelni, mi meg a rokonságáról vallattuk volna. Elment az eszünk. (...) Az eset látványos, de apró kis láncszeme a közös félelmek és gyűlöletek végtelen láncolatának, amely közös erőfeszítéseink eredményeként tart fogva mindőnket, hogy aztán maradjon számunkra a szomorúság és a szégyen” – írta a lap publicistája, Vári György.

Csütörtökön a balliberális lapokban publikáló neves eszmetörténész, Babarczy Eszter is hozzászólt a „Petrás”-ügyhöz a közösségi portálon: „Petrás Mária kitiltása annak a kultúrmocsárnak a példája, amelyet naponta újratermelünk. Nemcsak a Zsidó Kulturális Fesztivál szervezői felelősek – bár nekik nagyon sürgősen bocsánatot kellene kérniük –, hanem mindenki. Mindenki, aki normálisnak tartja, hogy egy Népszavába beíró olvasó úgy gondolja, fontos „lekáderezni” egy énekest. (...)

Nem pusztán arról van szó, hogy Petrás Mária fel sem lépett a Magyar Szigeten; arról van szó, hogy ha történetesen fellépett volna, ott is azt adta volna elő, amit minden normális ember értékes, értékmentő és gyönyörű népzenének gondol. Elfogadhatatlan az a gondolkodás, hogy ha egy művész népszerű valamelyik oldalon, akkor a másik oldalnak gyorsan karanténba kell zárnia. (...) Az volt az első reakcióm, hogy személyesen elmondjam Petrás Máriának, mennyire szégyellem az egész fertőzetet, amelynek most áldozatul esett” – fogalmazott Babarczy Eszter.