Hitman: az ész a fontos, nem a haj

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Alsópolcos zsánerdarabok pókhálós süllyesztője: a Hitman 2007 után újra szerencsét próbál a mozivásznon.

Farkas Viktor
2015. 09. 03. 13:01

Így teszik pokollá a szemlélődő számára a nem mellesleg lehengerlő akciójelenetek közti átvezetéseket, amelyek a zsánerben élvezhetőség szempontjából semlegesek, pusztán a kötelezően papírvékony sztori tálalására szolgálnak.

A 47-es esetében azonban különösen roncsolóan hat az összképre a Terminátor – A halálosztót remixelő két bérgyilkos érdekellentéte közt őrlődő hölgy szenvedéstörténete. Így a forrásanyagában igen, de működésében sajnos nem olyan, mint egy videojáték, tehát mindannyiunk bánatára a moziban nem ajánlja fel az átvezető részek átugrásának lehetőségét.

Habár a hivalkodás ellenére elsőrangú üldözések és összecsapások, ha akarnák, sem tudnák letagadni a zseniális – a 47-es mellett rögrealistának ható – John Wick alkotóinak (Chad Stahelski, David Leitch) dns-ét, a műfaj szerelmesei számára bűnös élvezetté formálva Aleksander Bach bemutatkozó dolgozatát, az mégis az alsópolcos zsánerdarabok pókhálós süllyesztőjébe vész.

(Hitman: A 47-es ügynök – színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 96 perc, 2015. Rendező: Aleksander Bach. Forgalmazó: InterCom)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.