A mama is szolgálati útra ment

Forgács Péter összeállította, testvére, Forgách András újraírta titkos ügynök édesanyjuk történetét.

Forgács önmagát és családjának tagjait is következetesen a Pápai vezetéknévvel illeti munkájában, ezzel elidegenítve, ugyanakkor személyessé téve a szülők kettős életét.

A szövegek között olvasható Esterházy Péter 2002-es Javított kiadásának részlete is, amelyet a szerző Harmonia Caelestis című családregénye után írt meg, miután édesapjáról kiderült besúgó múltja. Az oldalpárhoz, amelyen Esterházy a szembesüléssel járó fájdalom mélységeit járja körül, Forgács rövid jegyzetet is illesztett: „Minden »apám« szó behelyettesítendő az »anyám« szóra”. Esterházy esetére egyébként kísértetiesen emlékeztet, hogy 2007-ben Forgách Andrásnak is megjelent egy monumentális műve, a 650 oldalas Zehuze című anyaregény. Értelemszerűen abban még nem tárgyalhatta, hogy héberül tökéletesen beszélő, a negyvenes évek palesztinai–izraeli függetlenségi mozgalmában is részt vett édesanyja meggyőződéses kommunistaként később a cionista állam belügyei és saját itthoni környezete ellen is kémkedett. (Forgách András és kiadója, a Jelenkor az új könyv keddi megjelenésig szigorú titokban tartotta a művet.)

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ eredetileg Forgács Pétert kérte fel a tárlatra, aki közös gondolatiságra hivatkozva maga mellé kérte Esterházy Marcellt és Gerhes Gábort is. A Jelentés című kiállítás az ő hármasuk legfrissebb, javarészt szöveg alapú képzőművészeti alkotásait mutatja be és többek között a hatalmi nyelvhasználat, a hatalom és az egyén viszonya, a propaganda, a hazugság, a felülről meghatározott kánonok kérdéseit állítják a középpontba.