A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, Fekete György elsőként az akadémia létjogosultságáról beszélt a távirati iroda munkatársának. „Nemzetben való létünk, a magyar művészetbe való beépülésünk korszakos jelentőségű, de még a bizonyítás előtt vagyunk” – hangsúlyozta.
Fekete szerint a kormány a jóindulatát azzal bizonyította, hogy az MMA szerepel az alaptörvényben, rájuk vonatkozóan önálló törvényt hoztak sok kompetenciával, amelyek közül az összessel egyelőre nem is tudnak élni.
A legfontosabb feladatok között az elnök rámutatott arra, hogy a 300 akadémikusnak a mostaninál valamivel többet kell tennie az MMA működéséért, több koncertet, kiállítást, bemutatót vár el a tagoktól.
Nem elég a privát életművet beletenni a közösbe, ha valaki köztestületi tag, tartson könyvbemutatókat, tanítson, nyilvánuljon meg a szaklapokban, pici többlet kell
– fogalmazott Fekete György.
A Pesti Vigadóról szólva elmondta, hogy „az a korosztály, amely azelőtt idejárt szórakozni, elmenőben van”, ezért programjaival a fiatalok felé szeretne nyitni, szerinte a különböző iskolai foglalkozásokkal és versenyekkel ez alakulóban van.
Az MMA elnöke úgy érzi, kezdenek rászokni az emberek a Vigadóra, hiszen a sok program, egyebek között tárlatok, koncertek és felolvasóestek mind növelik a látogatottságot. Emellett különböző konferenciáknak, kongresszusoknak is otthont ad az épület, de „politikai és áltudományos” rendezvényeket nem fogadnak.
A Műcsarnokról elmondta, hogy a Liget-projekt részeként az épületet belülről fel kell újítani. Kiemelte: nem építészetileg, hanem technikailag van erre szükség, többek között a múzeumpedagógiát is segítő fejlettebb kiállítóterek és fogadótér létrehozásával.
Kitért arra is, hogy a Műcsarnok nagyon eredményesen rendezte meg a képzőművészeti és az építészeti nemzeti szalonokat, a következőkben a fotó, az iparművészet és dizájn, majd az élő népművészet mutatkozhat be a nagyközönségnek.
A jövő évben kezdődhet az Andrássy úti két – szecessziós és eklektikus – palota felújítása, székházzá alakítása, továbbá a XII. kerületi Hild-villa renoválása, amelyben a művészetelméleti és módszertani kutatóintézet működik majd a tervek szerint a jövő év végétől. A központ vezetésére pályázatot írnak ki. A kutatóintézet feladata vizsgálni a kortárs művészetek művészeti és társadalmi vonatkozásait, hatását, művészetszociológiai hátterét.
Az MMA elnöke beszélt arról is, hogy a csütörtöki közgyűlést követően veszi át a Nemzet Művésze díjat Ferencz István építész, belsőépítész; Foltin Jolán koreográfus és Szervátiusz Tibor szobrászművész. A címet egyidejűleg 70 személy viselheti, 2014-ben – mivel a cirkuszművészek között nem volt Kossuth-díjas – 69 főt választottak.
A díjat létrehozó törvény szerint a kvótarendszer 2017-ig lesz érvényben, ezután a létszámkeret 70 főig már művészeti ágaktól függetlenül, bármely művészeti területről feltölthető.
