Négy évvel ezelőtt kezdett a Széchenyi család munkálkodni azon, hogy a rájuk hagyott mentalitást, szellemi örökséget őrizzék és továbbvigyék. 2013-ban hozták létre alapítványukat, amelynek feladata, hogy az ősök nyomán alakítsák a közéletet, és hogy Széchenyi ma is aktuális reformjaival segítsék a fejlődést.
Tavaly már több programot indítottak – Év Széchenyi Vállalkozása Díj, Széchenyi Szabad Akadémia, rajz- és fotópályázat –, amelyeket idén is folytatnak. Kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban megtartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ebben az évben Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából a Gróf Széchenyi Család Alapítvány különleges programsorozatot indít, amelyhez civil szervezetek és vállalkozások mellett csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szabad Tér Színház, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség, valamint Novák „Tata” Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező.
Nem a legközismertebb tény, de Széchenyi István nevéhez nemcsak a gazdaság, a közlekedés, a külpolitika, de a sport területén is fűződnek reformok. A Balítéletek és az Önismeret című műveiben fejtette ki a testneveléssel kapcsolatos nézeteit, angliai útjáról hazatérve pedig megismertette a magyarsággal az ökölvívást. Ennek okán indítják el idén a Széchenyi Ökölvívó-emlékversenyt, amelyet a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendeznek meg március 4. és 5. között. Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó és Kovács László szövetségi kapitány a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy az idei verseny előselejtezőjeként is szolgál az olimpiai kvalifikációs tornára.
Tradícióteremtés szándékával indítják útjára augusztus 21-én a nemzeti néptáncnapot, amelynek szervezésében oroszlánrészt vállal a Kultúrpart csoport, de együttműködőként a Hagyományok Háza és a Liget Projekt is az ügy mellé állt.
„Kötelesség megélni a kultúránkat. De elsősorban az állampolgároknak kell szívügyévé tenni. Ez az alulról jövő, civil kezdeményezés egy történelmi név segítségével szeretné megszólítani az embereket. Széchenyi István korának vezető értelmiségijeként otthonosan mozgott saját hazájának népi kultúrájában, ezt szerette volna beemelni Európa kultúrköreibe is. Hisszük, hogy a kultúrán keresztül vezet az út az emberek szívéhez, hogy a nemzethez, a hazafisághoz és a különböző eszmerendszerek széles körű befogadásához útmutatót kapjanak. Ezt példázza a magyar népzene és néptánc története: a huszadik századi etnográfusi kutatásoknak köszönhetően elmondható, hogy ez a kultúrkincs egyedülálló, hisz több mint háromszázezer dallamot és szövegverziót és ugyanennyi lépést és mozgáskombinációt különböztethetünk meg. Állandóan a világhoz mérjük magunkat, és közben nem vesszük észre, hogy különlegesek vagyunk. A frankofón és a német nyelvterületen csupán néhány ezerre tehető ezeknek a dialektusoknak a száma. A nemzeti néptáncnapon szeretnénk tematizálni ezeket a dialektusokat, hogy az emberek megismerjék szűkebb és tágabb hazájukat” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Novák Péter, a Kultúrpart csoport kreatív igazgatója, aki szerint ez a rendezvény egyfajta rehabilitációja lehet az egykori Felvonulási térnek, amelyet egy totalitárius rendszer kisajátított magának, és még ma is nehezen szabadulunk az emlékétől.
„Most a néptánccal, népzenével visszafoglalhatjuk, hisz ha csak a lakodalmakra gondolunk, a menettánc ennek a kultúrának a sajátja” – tette hozzá Novák Péter. A nemzeti néptáncnapon a világzene, ennek a tánc- és zenei kultúrának a mai, megélhető formái, a díszítőművészet és a gasztronómia is megjelennek majd. A tervek szerint a jövőben az eseményt mindig az államalapítás ünnepét követő vasárnapon rendezik meg.
A programsorozat beharangozó sajtótájékoztatóján jelen volt Bodrogai László, az Eszterháza Központ főigazgatója is, aki a nagycenki Széchenyi-kastélyban és környékén zajló felújításokról számolt be. Emlékeztetett, hogy tavaly felújították a Széchenyi-mauzóleumot, megújult a kastély tetőszerkezete, jelenleg pedig zajlik a kastélykápolna rekonstrukciója, miközben a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével még az idei emlékév során megújul az épület állandó kiállítása is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 03.
