Végső búcsút vettek Umberto Ecótól

Több százan voltak az író-filozófus temetésén.

MTI
2016. 02. 23. 20:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A búcsúztatást a pénteken 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé.

A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt.

A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.

A koporsónál Dario Franceschini kulturális miniszter azt hangoztatta, hogy Umberto Eco „egy egész könyvtárat hordott magában”, Stefania Giannini oktatási miniszter pedig arról beszélt, hogy Eco „annak az újító klasszicizmusnak a jelképe, amelyre oly nagy szükség van, és amelynek Olaszország hordozója a világban”. „Elvesztettünk egy mestert, de nem azt, amit tanultunk tőle” – tette hozzá Giannini.

Giuliano Pisapia milánói főpolgármester a szemiotikaprofesszor „kulturális és civil bátorságát” emelte ki. Eco a halálig az észak-olasz nagyvárosban élt családjával.

A vezető értelmiségek között jelen volt a búcsúztatáson Roberto Benigni rendező és forgatókönyvíró, Oscar-díjas színész.

Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A Torinói Egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a Bolognai Egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia Egyetemen.

Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című alkotásában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.

Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.

Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.