A Román csarnok reneszánsza

Baán László bemutatta a Szépművészeti felújítását. Porosan talán még gyönyörűbb.

A térszint alatti termek a Márvány csarnok alatti területtel összefüggő, 1200 négyzetméteres kiállítótérré válnak, az átrendezések révén pedig a múzeumi kiállítótér jelentős mértékben, összesen 2500 négyzetméterrel növekszik.

Mányi István tervező beszámolója szerint a tetőszerkezetbe napkollektorokat építenek, az üvegfelületek pedig gépi szabályozású, a műtárgyak hő- és fényvédelmét szolgáló árnyékoló rendszert kapnak. Az építész elmondta, hogy a 80 főre tervezett ruhatárak kapacitását 1200 fősre növelik, és gondoskodnak az épület teljes körű akadálymentesítéséről is.

A kerekesszékesek kényelmesen mozoghatnak az egész épületszárnyban, ahol Braille-feliratok és audioguide rendszer segíti még a tájékozódást. De új elektromos hálózatokat is kiépítenek, új felvonókat helyeznek üzembe, valamint komplex biztonsági, vagyonvédelmi és informatikai rendszereket installálnak az épületben.

Baán László és Mányi István szerint a nagy léptékű korszerűsítésre elsősorban az egyre intenzívebb közönségforgalom miatt van szükség. Az időszaki kiállítások rendszeresítése „demokratizálta” a kiállításrendezési szempontokat, illetve „szociális megoldást” kínált azzal, hogy a külföldről kölcsönzött remekműveket helyben, egy múzeumi belépő árából kínálta megtekintésre a műkedvelőknek, így megspórolva nekik a műtárgyak kedvéért olykor megejtett hosszú utazások költségeit.

A főigazgató úgy látja, a Szépművészeti Múzeum nem csupán minőségében, hanem tartalmában is megújul azzal, hogy a Nemzeti Galériából visszaköltöznek a régi magyar mesterek művei, amelyeket annak idején két etapban – 1957-ben és 1975-ben –, szovjet mintára „kioperáltak” az intézményből. Az 1906-ban megnyílt, Schickedanz Albert által tervezett  múzeumban saját hagyományainak megfelelően így ismét együtt lesz a régi nemzeti és az egyetemes művészet, míg a Nemzeti Galéria a modern alkotásokat mutatja be a nagy nyugati múzeumok – a párizsi Louvre és a Musée D'Orsay – mintájára – emlékezetett a főigazgató.

Eredeti állapotában, időszaki kiállító- vagy múzeumpedagógiai térként nyílik meg újra a közönség számára a reneszánsz hatású, kazettás mennyezetű Michelangelo-terem. Baán ismertetése szerint a nyugati szárnyban, a főbejárat tengelyének végén elhelyezkedő impozáns terembe a hetvenes években beköltöztették a pénzügyi osztályt, ráadásul egy ormótlan vasgerendás galériát is beépítettek a könyvelőknek.

Az épületben számos ehhez hasonló drasztikus beavatkozás történt az elmúlt évtizedekben, amelyek a jelenlegi 9,5 milliárdos beruházással mind eltűnnek a Szépművészeti újranyitásáig – hangsúlyozta az intézményvezető.

A Román csarnok és környezetének rekonstrukciójára kiírt nyílt közbeszerzést tavaly novemberben a Magyar Építő Zrt. nyerte 6 milliárd 78 milló forintos ajánlatával. A nagy múltú céget 2015 elején a Körösaszfalt Zrt., a Duna Aszfalt Kft. leányvállalata vásárolta fel. A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt az elmúlt években az egyik legnagyobb építőipari vállalkozássá nőtte ki magát az országban, számos közbeszerzésen nyert.

Lévay Zoltán, a Szépművészeti kommunikációs osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, a közbeszerzés csak a szűken vett építkezés költségeire vonatkozik, ezen kívül még számos költség felmerül a beruházásban. A múzeum már a múlt év februári zárás előtt egy évvel a felújításra készült, a munkálatok elég komoly előkészítést igényeltek. A beruházás összköltsége és a közbeszerzési összeg különbözetét ez magyarázza.